Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyvei 1620-1622 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 40. (Debrecen, 2008)
történt így határoztunk. Mindkét fél bizonyítsa állításait. A felperesek azt, hogy ők Balog Bálintnak takarói voltának az ő búzáját szépen is boglyában készítették, hogy tő lök hazajött azt fogadta, hogy az nyomtatásra minden készülettel kimegy en, de ö ki nem ment, hanem inkább Kőrössé (Körös) [Körös mellé?] szegődött tereh alá, oda addig járt az élet mind odaveszett ő miatta. Balog Bálint alperes ellenben azt, hogy mikor ő onnan hazajött, az takarását még el sem végezték akkor, de ő mikor elment is megmondta, hogy elegendő nyomtatásra való marhát hagy, kin elkészítsék. Ok penig más ember kölesére mentek takarni, magok miatt veszett el kinn életek. Az előzőhöz hasonlóan, február 5-én 3. 1622. év február napján. Én Újfaluban (Uifalu) lakó Szabó (Zabo) Tamás az én feleségemmel, Ilona asszonnyal egyetemben adom tudtára mindeneknek, az kiknek illik az én menedék levelemnek rendiben. Hogy az minemű keresetem törvényben énnekem volt, azt én atyámfiával tudni illik Debrecenben lakó Varsányi Szűcs (Szuez) 368. oldal Szűcs Ferenccel, az én megholt atyámnak Szabó (Zabo) Jánosnak testamentuma szerint, és ő kegyelmével jámborul megalkuttak, és engemet megelégített jámbor személyek előtt, tudni illik flor. 40, mely megnevezett negyven forintot kezemhez vettem, és vele megelégedtem, az megnevezett sommának az dolgárul ü kegyelmét minden atyámfiai képében megnyugtatom, hogy sem én sem éltemben, sem holtomban az én atyámfiai soha nem keressük ő kegyelmét, ha valaki keresné ő kegyelmét, elsőben tegyen le 60 forintot, és úgy perelhessen ő kegyelmével. Ez megnyugtató levelemnek adásában voltának jámbor személyek, tudni illik esküdtbíró Bogárdi (Bogárdi) János, Fodor (Fodor) Miklós, Szűcs (Szuez) Gáspár, Kása (Kasa) Márton, Csizmadia (Czismadia) György. 1. Elek (Elek) Ferencet Márkus (Márkus) Istvánnal szemben felesége gyámnak állítja bizonyos szerzett javak ügyében. 2. A kabai (de Kaba) kapitány, Szabó (Zabo) János nemes asszonya egy bizonyos András nevü emberrel, a Torma (Torma) Miklós szolgájával szemben bizonyítsa perbeszédével. Hogy ennek az legénnek, Andrásnak maga nyelve vallása az, hogy mikor az ő ura az ostromon elesett, az ki az testet kihozta volna, annak egy lovát fékestül, nyergestül ígérték volna, ő penig ott volt volna, s Ő hozta volna egyik ki is, de ő az lovon nem kapott, mert megelégedett azzal, az mit az derekán talált, úgy mint hatvan forintot, kit az debreceni (Debreczeni) bíró uram házánál is megvallott. 3. Borbély (Borbelij) Pál özvegye Tonzoris (Tonsoris) Menyhért úrral szemben bizonyos szerzett javak ügyében, amelyeket testamentumban kiadott él a vásárszabadsággal, ahogy megengedjük. 4. Elek (Elek) Ferenc Márkus (Marcus) Istvánnal szemben a szerzett javak ügyében adja be előterjesztését írásban. 5. Komáromi (Comaromi) István Kötelesi (Keötelessi) Pállal és fivérével szemben harmadjára felszólítva sem állított tanúkat. 6. Erszénygyártó (Erzengarto) Miklós Korpás (Korpás) Jánossal szemben egy agárnak nevezett vadászkutya támadása végett él a vásárszabadsággal.