Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyvei 1610, 1618-1619 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 38. (Debrecen, 2007)

3. A Csemete (Czemete) utcai Szabó (Zabo) Dávid elszökött szolgájával, bizonyos Jánossal való perében, megtudtuk, hogy urát elhagyta, fele részét sem végezve el éves feladatának. Törvény szerinti felmentését kihirdettük. December 19. 4. Anna, a Szűcs (Zucz) János felesége felperes, és a másik szolga, Szűcs István alperes között az említett felperest ért gyalázkodás dolgában így határoztunk. Az alperes Szűcs István tisztázza magát igazmondással a széken a következő bírói ülésen, hogy azt az gyalázatos szót ő Szűcs Jánosné felől nem mondta, hogy jókedvű asszony úgy mond Szűcs Jánosné, de az kinek kellene feltalálná őt, különben nyelvváltság címén 20 forintban elmarasztalják és meg fogják terhelni. 5. Makai (Makaj) Pál és Diószegi (Diószegi) Pál Szatmári (Zathmarj) Nagy (Nagi) Tamás, más néven Katona (Kathona) Tamásnak az ki az megholt Ötvös (Eötvös) Zsófiának atyjafia volt egy gyermekkel, az ki Sorompós (Sorompos) András mostohafia volt, az nála lévő ezüst marhái felől az megholt asszonyé ki volt, hittel adjon számot róla, ez adja ki kezéből azon atyafiaknak. 6. Váradi (Varadiensis) Nestai (Nestaj) Balázsné a szék színe előtt esküt tett, hogy Nyüvedi (Njvedj) Menyhárt ennek előtte 4 esztendővel neki bor árában nyolc forinttal maradt adósa, és rögtön az ítélet meghozatala után az említett adósságról megelégítette ezt a felperest. 202. oldal 1. Nagybányai (de Nagi Bania) Mihály Kovácsné (Kovaczne) és Orsolya asszony, az Oláh (Olah) János felesége alperes között így határoztunk. A tanúvallomásokból kiderül, hogy az megholt Szilágyi (Zilagi) András tedeji (Tedej) ezt is az Oláh Jánosnét atyafiának tartotta, tehát így határoztunk. Valamilye az megholt Szilágyi Andrásnak maradott az N.bányai atyafiának két rész, Oláh Jánosnénak harmad része juttassék. A felperesek fellebbeznek a szenátushoz. 2. Sárközi (Sárközi) Mihály felperes és Csizmadia (Czizmadia) Lukács alperes között a felperes fiának megsebesítése ügyében így határoztunk. Csizmadia Lukács esküdjék ártatlanságáról a maga személyében arról, hogy ő az Sárközi fiát mikor bement az udvarára egy szekér fával nem látta szemével, sem szántszándékkal ő el nem ütötte, nem is látta, mikor és miképpen esett az seb rajta. A felperes fellebbez a szenátshoz. 3. Bornemissza (Bornemizza) István Kovács (Kovacz) Mihályné asszonnyal szemben felszólítva nem jelenik meg. 4. Rózsás (Rosas) Tamásné szolgálólányával szemben Kása (Kasa) Mártont prókátorának állította. December 20. 5. Makai (Makaj) Ötvös (Eotvos) Pál velünk szemben személyesen megjelenve ilyen vallomást tett. Mivel a törvény fenn írt határozata szerint a meghalt Ötvös (Otvos) Zsófia asszony ezüst javai nála lettek már régóta elhelyezve az asszony engedelmével, miután meghalt bármelyek és bármilyenek legyenek is azok az Ötvös Zsófia perlő rokonainak törvény szerint kiadta, Szatmári (Zathmariensis) Nagy (Nagj) Tamásnak és fiának, Nagy Istvánnak, a rokonoknak minderről velünk szemben írásos bizonyságlevélben jövendő óvadékként nyugtatványt adtak.