Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyvei 1608-1609 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 36. (Debrecen, 2005)

4. Tisztes Katalin asszony, a néhai Szappanos (Zappanos) István özvegye elénk járult a néhai Szappanos Istvántól származott fiai István és Gáspár hogy hány évesek meg tudjuk saccolni, István 4 éves, és Gáspár körülbelül 3 éves, és ö maga személyesen az említett gyermekei személyében is vallomást tett. Továbbá Katalin, a Kozma (Kozma) János felesége és Anna, a Kocka (Kotzka) István felesége, az említett néhai Szappanos István leánya, és a többi feleségtül született gyermekek személyesen 302. oldal vallomást tettek. Hogy a néhai váradi (Varadiensis) Kovács (Kowats) Benedek, a váradi Szappanos (Zappanos) István vér szerinti testvérének bizonyos ingó és ingatlan javainak ügyében Katalinnal, a néhai Kovács Benedek özvegyével szemben a tekintetes Lakatgyártó (Lakatgjartho) Gergelyt, aki Váradon (in Varad) lakik, teljes jogú gondviselővé, gyámmá és felügyelővé tették és állították. 1. Túri (Thurj) Szűcs (Zeots) Simon feleséghe, ki mostan debreceni (debretzeni) Bagoly (Bagol) Bálintné, Ilona asszony személye szerént élőnkben jővén ilyen vallomást tőn, hogy az U első urának Szűcs Simonnak volt adós Kádas (Kádas) Gergely ötven forinttal, ők is voltak adósok kolozsvári (koloswari) Bodonyi (Bodoni) Mihálynak ötven forinttal, azért hajtá Kádas Gergelynél való ötven forint adósságáth Bodonyi Mihálynak, azért az adósságért az mely ötven forinttal ők is tartoztak Bodonyi Mihálynak, úgy hogy mint magha úgy kerestesse Bodonyi Mihály, Bodonyi Mihály uram is felvállalá, úgy hogy ő ezután Szűcs Simonné Ilona asszonyt nem keresse, hanem Kádas Gergelyt, és teljességesen megnyugtatja az 50 forint felől, hogy ezuthán 303. oldal ne keresse Szűcs Simont. Február 26. 1. Szappanos (Zappanos) Vince Szentpéteri (Zentpeteri) Jánost Kádas (Kádas) Jakabbal szemben prókátorának állította. I 2. Tekintetes Tardi (Thardij), más néven Szabó (Zabo) István Kolozsvárról (de Koloswar) velünk szemben személyesen megjelenve, fivére, nővére és a többiek, akikre ez a jelen ügy tartozik, minden terhet magára vállalva önként a szék színe előtt és velünk szemben a szenátus egésze előtt önként vallomást tett ily módon. Hogy azokat az ezüst és arany holmikat és egy szoknya és más hasonló dolgok, amelyek a kolozsvári (Koloswariensis) Szász (Zaz) Istvánná asszonyom, aki itt Debrecenben (in Debretzen) halt meg, s akihez mint kezeshez érkezve, megőrzésre elvette, és az utolsó végrendeletében a debreceni (Debretzeniensis) Szűcs (Zeots) Deák Pálnál meghagyták ebben az ügyben, hogy az említett Tardi István vádlottként eljött így kéri tőle hogy adja ki minthogy ennek a vallomás tevőnek igaza van és mivel azt végrendeleti jóváhagyás mellett a bíró urak és a kolozsvári esküdtbírák végrendeleti bizonyságleveleivel bizonyították hogy az érintett javak a vádlottnál voltak, s ugyancsak ez a Szűcs Deák Pál a törvényszék és az egész szenátus előtt neki azokat kiadta és ö maga is teljesen felszabadult 304. oldal és elfogadta, azonkívül mivel és a végső kiadványban a Szűcs Deák Pálnak esküt kellett tennie törvényesen hogy amiket saját kezével jelölt meg a vallomást tevőnek ellentmondás címén adja ki és kész volt esküdni is, de figyelembe véve a Szűcs Deák Pál emberiességét