Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyvei 1606-1607 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 35. (Debrecen, 2002)
2. A bíró úr tanács is, az üfelsége és tanácsi parancsolatjának engedvén, és azt az privilégiomot igéről igére elolvastatván az egész mészáros céh előtt, melléje bocsátták mesterségeknek, de úgy, hogy teljességesen úgy éljenek vele minden pontjában, amint az ő levelük tartja. A hentes egy héten kétszer, szerdán és szombaton bejöhessen a többi között, ha úgy nem élnének vele vétkük szerint, bíró uram törvénnyel büntesse annyiszor, valamennyiszer vétkeznek. 72. oldal 1. Az mi az postalkodás dolga, az az mészárszék tiszti, eddig nekik fizettenek minden útra, de ezután senki nem fizetett, hanem maguk költségén járjanak, postai kódjának, és noha az egész országban semmi szolgálattól az jobbágyság közé sem szabadosok: mindazáltal ez időhöz képest emiatt míg ez háború és veszedelmes út tart, azt engedte az tanács, hogy az mészárosok lovakkal, szekerekkel, marhájukkal, gyalogokkal az község közé ne szolgáljanak, s az árpát is meg ne adják, de azonkívül minden adott utcaszert, tizedszert, tributumot, egyéb minden fizetést megadjanak, nem is fizetett az tanács nekik. 2. Pillos (Pillos) István Csontos (Tsiontos) György minden dolgát, különösen a három poroszka lovát ugyancsak Túri (de Thur) Szűcs (Zeots) Györgynek két bársony zokniját, és valami kis subákat is, és minden más egyéb javait 1 forint 250 dénárért letiltja. 3. És ugyancsak ebből az ügyből kifolyólag vicmandi (de Vitzmand) Ötvös (Eottweos) Lőrincet teljesjogú ügyvédjének tette és sorolta. 4. Mi, Péntek (Péntek) Ferenc, Péntek Bálint, és Ág (Agh) István egyfelől, másfelől Kun (Kun) Pál valljuk, hogy mi egyikünk az másikunkat bíró urammal tolvajnak fogtattak vala, de engemet Kun Pált, mivel minden eszveszésnek én voltam oka az törvény mindháromnak díját külön-külön negyven forinton marasztott vala engemet, de bíró uramnak is kedvet találván, e peresemet is én Kun Pál megengesztelvén és elegyítvén megbékéltünk, követtünk egymást, ez mellett fogadjuk, és kötünk egyikünk az másikunknak hogy ezután fel nem indítjuk, szemére egymásnak nem hányjuk, ha ki különben cselekednek, és szemére hányná egymásnak, az az ki valamelyik ellen indítja, és szemére veti az ellen indítja és szemére veti az ellen akinek volt 100 forinton, kire mindjárt reá bizonyosodván megvehessen. 73. oldal 1. Én, Tatár (Tatár) Balázs vallom, hogy én tolvajul Egri (Egrij) Máté társammal Szappanos (Zappanos) Szűcs (Zeots) Istvánnak bíró urammal tolvajnak fogtatott vala, Egri Máté elszaladván, kiért mégis büntethet vala, de sok fő uraim kiváltképpen Pap István uram kérésére megengede bíró uramnak is kedvét találván kötöm azért fejemre magamat, hogy ezért ez fogságért, fizetésemért, Szappanos Szűcs Istvánt sem emberét ezen debreceni (debretzeni) embert soha senkit meg nem háborítok, sem nyilván, titkon magam, vagy más által, ha különben cselekednék, reám bizonyosodván semmi törvénybeli orvoslás, sem fejedelem uram grátiája nemességem ne használjon, fejem essék el érette. Március 14. 74. oldal 1. A mészárosok dolgáról a szenátus egységes határozattal újra így határozott. Hogy mivel elvégezte az tanács, hogy valamit az privilégiomok tartja, és annak articulusi, az szerint éljenek, és mészároskodjanak, de az szelént, hogy pénz nélkül az szabadság mellett, melyet az város neki engedett az elmúlt vásárnapon, postalkodjanak. És kezdjék el az vágást, azonban bíró uram az postára való levelet küldje reájuk, ha el nem viszik, az húst hordassa az ispotályban, és tiltsa meg az vágástól azután kiáltassa be az hentesek és se az város, se az mészáros mesterek ne vágjanak, hanem csak az hentesek, valamíg az postaság mellé az felől megírt módon nem állanak.
