Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyvei 1606-1607 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 35. (Debrecen, 2002)

két hónapig, avagy valamíg a 180 forintot meg nem adja Pados, a 600 forint feltartva legyen. 3. Törősdi (Theoreosdj) Mihály felesége a Zsidó (Sido) Benedek minden vagyonát letiltja egy forintért. 4. Olasz (Olaz) Mihály, a Gellért (Gellert) Gergely szolgája Varga (Vargha) Lászlót ügyvédjévé teszi Szűcs (Zeots) Mártonnal szemben. 5. Munkácsi (Munkatsi) Tót (Thott) Ferenc feljegyezte, hogy Gáspár (Gaspar) Máté a meghalt Kovács (Kovats) Péternek amely száraz malmot adósságában adott volt Cegléd (Czegled) utca végén, minthogy ö reá is néz, mert Kovács (Kowats) Péter atyjafia volt, addig tartja, hogy senki hozzá ne nyúlhasson, megint ő jelen nem leszen, és kit illessen, de a malom gondviselésében gondviselőnek és egyéb minden dolgaiban Ugrón (Ugrón) Imrét. 411. oldal 1. Szappanos (Zappanos) Mihály bizonyítsa meg Szabó (Zabo) István alperes ellen, hogy ő ott útban volt, s ott ment, kétfelől neki futottak, s úgy törettették el a ló lábát. 2. Szabó (Zabo) István viszont bizonyítsa meg, hogy ő állott az úton, úgy ment el ő reája, s ő ki akart állani az útból, s úgy ők mentek az ö szekerében, nem ő oka. 3. Bocsi (Botsy) András az égett bor áruló hite szerint részben vallja, hogy Mészáros György uram bizonyságban esküdt egy fekete tarka ökörre Diószegi (Diozeghi) Dobos Mihály ugyan Bocsi Andrással és Csiha (Tsiha) Istvánnal, hatalmasul hajtották el tőle, talála vala meg Szamosközi (Zamoskeozi) Jánosnál. Szamosközi Jánosnak adta Német utcai (Nemet utzaj) Kádas (Kádas) János, ő Kassán (Kassa) az országos sokadalomban vette. 4. Szatmárt (Zattmart) lakozó Szabó (Zabo) Pál úgy mint felperes, és Fekete (Fekethe) Andrásné alperes között ilyen törvény lett, hogy mivel 3 vég szűrt Szabó Pál nem az alperes asszonynak, sem az urának, Fekete Andrásnak nem adta, hanem másnak, s ő maga is azt feleli, hogy az az kinek ő adta az adta neki, s az felet keresse, de úgy határoztunk, hogy ezt az alperest nem keresheti, hanem keresse, akinek adta. 412. oldal Június 8. 1. Én, Gerendási (Gerendassi) János mostan Hencidán (Hentzidan) lakozó vallom, hogy én Farkas Ferenc szolgája lévén a megholt Duskás (Duskas) István akkor debreceni (debretzeni) főbíró bíróságában a debreceniek afféle tolvajokat kergettem, én is pedig azon tolvajokra Hencidáról (Hentzida) kijővén találván a debreceniekkel összeelegyedvén e tolvajok kergetésében igen megverték és taglották vala, és mivel a debreceni uraim Farkas Ferenccel abból a dologból megalkudt és veszített, én rajtam esett a nyomorúság a debreceni főbíró, Tót (Thot) Mihály uram és a tanács nem nézvén azt, hogy Farkas Ferenccel a dolgot elvégezték, az egész Bihar (Bihar), vármegyéből levő urak és nemesek írására és kérésére, nyomorult és beteges állapotomat tekintvén adtak tíz forintot, mellyen ő is megelégíttetvén Csisztu (Tsiaztu) Miklós és Gallai (Gallaj) Mihály előtt, úgy hogy ezután ez én rajtam esett nyavajáért se a debreceni bírót, senkit nem keresek, kitől adom az én levelemet. Kelt 1607. június 8-án. 413. oldal Június 9. 1. Kántor (Kanthor) János teljes jogú gondnok a bihari (ex Bihar) Ferenc deákot ügyvédjévé tette szemben Péter (Péter) Lászlóval. 2. Nemes Török (Theoreok) András uram Várad (Varad) várának kapitánya ezt a Ferenc deákot a Fóni (Foni) Ferenccel szemben ügyvédjévé tennhhtte. 3. Nemes Ravazdi (Ravazdj) János ugyancsak őt ügyvédjévé rendelte. 4. Török (Theoreok) András uram Fóni (Fonij) Ferenccel szemben sz ügyvédi orvoslat megújítása után harmad napra felelni tartozik.