Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyvei 1606-1607 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 35. (Debrecen, 2002)

törvényszékre beállhasson, ilyen kondíciókkal állott elében. 3. Elsőben, mivelhogy bíró uram az esküdtbírák, s a tanács jó lelkiismeret szerint, amit az Úristen az ő kegyelmeknek értelmét adta és adja szokták a törvényt tenni, mikor bíró uram vagy esküdtbírái a meglett törvényt a két fél között kimondják, a törvénybeli mondás után ellene ne szóljon, s ne vagdalja, hogy imígy, vagy amúgy vagyon, s melyképpen kellett volna tenni, hanem mindenben a törvény utat és a város törvényének szokását kövesse. 4. Másodszor mód nélkül való kifogásokkal és felettébb való sok jóval a bírák elméjét ne homályosítsa, hanem a dolgot egyenesen és egyszerűen adja elő. 5. Harmadszor, mikor az ellene való ügyvéd vagy a küldő fél felel, csendesen egyik a másik szavát meghallgassa, ellenében addig ne szóljon mód nélkül, hanem a szavát elvégzi. 6. Negyedszer, minthogy a Debrecen (Dcbretzen) szabadsága az, hogy az itt lakos nemes ember ugyanezen városban lakó polgári renddel a törvénybeli dologgal egyezzen 396. oldal és egyes legyen, s annak terhét egyaránt viselje, azt köteles megtartani e törvény dolgában. 1. Ötödször, mivelhogy a debreceni bíró és tanács semmit mód nélkül cselekedni nem szokott, mikor valakiről a bíróságok tiszte leszáll, minden mód nélkül való dologért törvénybe ne fogja, és vélek ne háborogjon, hanem szokott remediummal tartsa, mind a bírákat, mind tanácsbelieket, mind törvénytételekben, s minden időben az őkegyelme becsülete is úgy leszen meg, de ő is a városnak és bíráknak szolgálni köteles legyen. 2. Ismét a perek dolgában az ki kisebb, s aki nagyobb részt és érdem szerint is jutalmas taxát vegyen szolgalatjában érdeme felett senkit ne erőltessen lelkiismerete kívül. A szolga úrnak legfelső taxára legyen. 3 Ft. 3. Annak felette, mikor egyszer megfogadja valamely fél, ha remediommal el ne álljon mellőle, hanem fináliter míg szintén vége szakad azon egy szegődségre szolgáljon. Utána ismét rend szerint 3 forint 2 forint. 4. Ezeket pedig ne csak ő, hanem minden egyéb itt való ügyvédek megtartsák, ha pedig kiváltképpen Szentpéteri (Zentpeteri) János, és a többi is meg nem tartja ezeket, egészben, vagy részben erősítse, tisztétől elmaradnak. Május 26. 397. oldal 1. Lakatos (Lakathos) Péter dolga felől azt kérdezte, minthogy az urával bánik, arra kérdésre, ha a szolnoki (Zolnok) szolgálatra elmenjen, vagy fogadjon mást helyében. A tanács közönségesen azt végezte. 2. Hogy mivel az ura egy óráig is gondviselés nélkül nem tehet, és a város fogyatkozásban volt eleddig az ura gondviselésben s szabadságot adott neki, azért nem tartozik Szolnokban (Zolnok) sem maga menni, sem mást fogadni, egyébképpen mindazáltal mindenben a céh terhét viselni tartozik, a céhet abban meg nem háboríthatja. A több lakatosok állapotját a kovács mesterekben azon előbbi állapotukban hagyták. 3. Nagy (Nagj) András Kása (Kasa) Mártont azzal a bizonyos Demeterrel szemben ügyvédjévé tette. 4. Mivel Szentpéteri (Zentpeteri) János a törvényszék színe előtt azt mondja Kása (Kasa) Mártonról, hogy ő azt mondja, hogy a Fóni (Fonij) Ferenc ügyére vonatkozóan tud mondani és előadni dolgokat. Úgy határoztunk, hogy az utolsó bírói ülésen a Foni Ferenc mellett és ügyében kész legyen cselkedni, és most azt a határozatot úgy tűnik saját beszédével megerősíti, bíróilag úgy határoztak, hogy március 9.-re meg kell egyezni és megegyeztek 398. oldal 1. Úgy határoztunk, hogy jóllehet a külsőboldogfalvai (kwlseo Bodoghfalwajensis) Fóni (Fonij) Ferenc alperes engedelmeskedik az idézésnek szemben a Török (Theoreok) Andrással, s az eredményt feltárja, ez a Török András ugyancsak másolatokat kér, de mivel vannak vallomások, és azokat hasonlóan ki kell adni, mégis itt Bihar megyében