Katonai tábortól a mezővárosig - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 31. (Debrecen, 1999)

A főhadnagy már nem független vezetője a városnak. - Hatház kelet nélkül (XVII. század vége) A főhadnagy esküformája is ezt a vélekedést erősíti. U. ott. V. A. 20l/a. 430. p. 65. A felsoroltak nem igen voltak meg minden városban. Az itt említettek esküformuláit keltezés nélkül Hatház jegyzőkönyve őrizte meg, a XVII. századi datált feljegyzések végén. - U. ott. V. A. 201/a. 424-426., 428. p. 66. A statútum kelte 1698. nov. 22. létrejöttének körülményeit a hajdúkerület - mint működő szervezet - fokozatos kialakulásának menete nélkül nem ismerjük. A lehúzott név (consistorium) még azt mutatja, hogy a későbbi elnevezés még nem gyökeresedett meg, viszont a sedes restauratoria arra utal, hogy ez évnél korábban is volt már a városoknak valami közös szervezete, s azt most a hét hajdúváros küldöttei megújították. HBMLT. IV A. 502/g. I. k. 29-31. p. (3. irat) A hét hajdúvárost összefogó testület, vagy szervezet alakítását a Szabolcs vármegyével évtizedeken át keresztül folytatott vita indokolta. 1665-ben Szabolcs megye két utasítást is kapott, - mind kettő a felsőmagyarországi főkapitányra és nádorra hivatkozva inti, hogy szűnjék meg a városokat inquisitoival háborgatni. "Ennek előtte nem volt szabad szolgabírájoknak ezen megnevezett hét hajdú városban inquisitiót peragnálni (nyomozást végezni). 1665. ápr. 26., máj. 17.- SZSZBMLT. IV A. 1/b. Fasc. 83. no. 31. 1665. - Röviddel ezután I. Lipót kiadta a hajdúvárosokat megerősítő oklevelet. (V ö. 42. jegy.). Komáromy András ezen oklevél kapcsán állítja, hogy 1669-ben megalakult a hét várost összefogó szervezet és első kapitánynak Desány Istvánt választották. Id. m. 1898. 424.1. - Ember Győző közelebbi dátum nélkül XVII. végére teszi a kerület megalakulását. Id. m. 1946. 576-577. - Komoróczy György 1698-ból említi a kerületi kapitány városok feletti hatáskörét. Id. m. 1670. 235., 1977. 340. 1. Rácz István a kialakulás kezdő évének 1669-et mondja. Id. m. 1975. 180181.1. 67. 1704. nov. 25. SZSZBMLT. IV. A. 1/b. 1704. 68. Ember Győző Id. m. 1946. 575-576.1. 69. Az iratok közlését azért láttuk szükségesnek, hogy felhívjuk a figyelmet a további kutatásra. A hajdúság XVII. századi története nem függetleníthető a lakóhelyüket érintő közhatalmi változásoktól és társadalmi szerkezetben bekövetkezett belső átalakulásáról. Az igazgatási és igazságszolgáltatási szervezet pedig mindig és mindenütt igazodik a létrehozó társadalom igényéhez és szükségletéhez. A jegyzőkönyvek közreadásával a további kutatások lehetőségét kívánjuk biztosítani.