Katonai tábortól a mezővárosig - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 31. (Debrecen, 1999)

Jegyzetek 1. A család utódai a legújabb időkig a város vezető rétegéhez tartoztak. - Talán nem voltak eredetileg hajdúkatonák, a XVII század közepe táján költözhettek Nánásra, az 1666-i első hiteles névsorban már benne vannak : Kováts Zoltán : Népesség (= Hajdúnánás története, szerk. Rácz István. Db. 1973. 39,43.1. 2. Jegyzőkönyv . I. k. számozatlan és 1,3, 4, 14, 16, 24 1. 3. A jegyző fizetése: 32 forint, természetben kap 12 köböl búzát, 4 köböl abrakot, egy hízott sertést, hat szekér tűzifát, 600 kéve nádat, két pár csizmát és gyertyára 20 font faggyút, u.ott 161. 1704. ápr. 16. 4. U.ott, 1, 2, 3, 4, 6, 9, 24, 218 1...- A neveket nem is mindig tisztújítással kapcsolatban említik. A prédikátor fizetése készpénzben 100 frt. messze meghaladja a többiekét, - még a jegyző fizetését is. A természetbenije is kétszerese a többiekének. A járulékot is említik különösebb részletezés nélkül. Az iskolarektor fizetését ugyancsak 1700-ban állapították meg először, mint a prédikátorét, de 1704-ben részletesen felsorolták, lényegesen megjobbítva. A latin nyelv elemeit tanuló diákok után - nem sokan lehettek ilyenek - háromszor - négyszer több készpénz volt a tandíj, mint az A B C-t tanuló gyermekeké. U.ott I. 14-15.1. 6. U. ott. 16.1.