Katonai tábortól a mezővárosig - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 31. (Debrecen, 1999)

gyakorolt hatását. Pedig ez adott nagy lökést a hét hajdúvárosnak korábban csak alkalmi, kollektív fellépésének szervezeti formában való átalakulásához. Az első lépést ebben az irányban 1687-ben tették. Ugyanis ez évben együttesen fordultak I. Lipóthoz azzal a kéréssel, hogy II. Mátyás oklevelét, II. Ferdinánd 1666-ban kiadott megerősítésével, a megtelepítésük óta élvezett "mindennemű szabadságukat, minden rendes és rendkívüli terhelésektől mentesítő előjogukat" adja vissza és újítsa meg. Ok fegyveres szolgálatra kötelezettek s ennek következtében ezektől mentesek voltak, de 1685 óta ezzel nem törődve "paraszt személyek módjára katonai portio fizetésre és mindenféle más teher hordozására kényszeríttettek". Hűséges szolgálataik miatt az ellenség lakóhelyeiket elhamvasztotta. Ennek alapján kérik az uralkodót, hogy mentse fel őket minden féle rendkívüli szolgálattól, hogy ezután is lovon, jó fegyverrel szolgálhassanak. 53 A folyamodásnak csak annyi eredménye volt, hogy 1690-ben az uralkodó a városokat felmentette a katonai beszállásolás alól, de a pénzbeli és természetbeni szolgáltatásaik megmaradtak. 54 A Hajdúkerület megalakulásának kérdése közvetlenül nem volt hatással a városok újabb feltételekhez igazodó - a korábbiaktól lényegesen eltérő igazgatási és igazságszolgáltatási szervezetének formálódására. Azt azonban feltételezhetjük, hogy a területi szervezet megalakításában nem csekély része van annak, hogy 1698-ban Laport ezredes, a váradi császári katonai parancsnok fegyveres karhatalmat adott Szabolcs vármegyének, hogy a hajdú városokba szökött jobbágyokat bírói ítélet nélkül is visszaszerezze. A hét hajdúváros a szabadságuk sérelmére elkövetett erőszakosság ellen a leleszi konvent előtt együttesen tiltakozott. 55 Az adófizetés rendszeressé válásának közvetlen következménye az lett, hogy a városok kommunitásainak foglalkozni kellett a lakók jogállásának rendezésével. A közvetlen, minden hajdújoggal élő lakosra kötelező fegyveres szolgálat megszűnt. Különben is voltak már a városoknak olyan lakosai, akik ugyan nem voltak hajdúk, de a kommunitások határozata folytán telektulajdonosok lettek és bírták a telek után járó határbeli tartozékokat is. Böszörmény communitása már 1676-ban olyan határozatot hozott, hogy a város palánkja őrzésében (strázsálás), a nem hajdúk (mezei had) éppen úgy köteles részt venni, mint akinek a városban háza van. Akik a városból elköltöztek, vagy a kurucok közé álltak, házát, telkét vegye át valamelyik rokona és az szolgáljon tőle. 56 Az adófizetés rendszeressé válása után, az adófizetés alapjául a háztelket vették. Ha korábban talán kivételképpen, a 90-es években már rendszeresen azt látjuk, hogy a háztelek és a határbeli tartozékok felett, a város kommunitása - esetleg tanácsa - rendelkezik. 57 Az adófizetés kötelezettsége és a telek megszerzésének lehetősége a város lakosai között a korábban fennálló jogállásbeli különbségek eltüntetéséhez