Katonai tábortól a mezővárosig - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 31. (Debrecen, 1999)

communitasra hivatkoznak, a tisztségviselőket magistratusként említik. Ebben a statútumban az előbbiekről nincsen említés, csak a két tisztségviselőt, a kapitányt és a hadnagyot mondják vezetőnek. Margita - korábban is az egri káptalan faluja - éppen Polgár hajdúkkal való betelepítése táján vált néptelenné. Területe vetekedett Polgáréval. A hajdúk hamarosan - nem tudni mi módon - birtokba vették, de szántóföldnek nem, csupán legelőnek és kaszálónak használták. (36. art.) 37 Részletesebben szabályozza a saját határ használati rendjét, a szőlők örökítését, a kertek (ólas), a ház után való földek foglalását, a kaszáló osztás rendjét, a halászó vizek és morotvák halászatának tilalmát, vagy szabadulását. (25, 26 ,27, 28, 30, 31, 32, 39.p. A hajdú társadalom differenciálódásához minden városban nagy mértékben hozzájárult az, hogy mindenik igen korán kibővítette a saját territóriumát külső puszták megszerzésével, és a zálogsummát, vagy vételárat nem minden lakos vállalta. Ezekre eső hányadot, - néha ötöt tizet- a lakostársak vállalták magukra, ennek következtében a külső puszták haszonvételéhez csak az érdekelt csoportnak volt joga. Néhány hely adománylevéllel kapott pusztát, Nánás és Dorog közösen Varjast, Böszörmény Pródot. Legtöbbje azonban zálogbavétellel szereztek külső birtokot Szoboszló Köteles egy részét, Angyalházát vásárlással a megtelepedés idején még lakott Kisszoboszlót vagy Parasztfalut zálogbavétellel, ugyanúgy Nánás és Tedejt két részletben . 38 A külső birtokok mind jogi, mind használati tekintetben különböztek a saját határ használati rendjétől. A jegyzőkönyvek - utólag ugyan - de egyértelműen igazolják, hogy a saját határon a földhöz való jog alapja a belső lakó - háztelek birtoklása volt. A háztelket kezdetben csak hajdújoggal élő lakosok lakták, kivételképen, - egyes esetekben - a kommunitás adhatott valakinek házhelyet. A hajdú városok XVII. századi földközösségi formáit a polgári statútum világosan mutatja. 40 A lakosok gazdasági egyenlőtlensége már a megtelepedés korában is fennállott, a XVII. század első felében - egészen a Szejdi járásig igazoltan meglévő, a külső birtokokon folytatott nagyarányú pusztai állattartást csak kevés számú tőkegazda gyakorolta. Szoboszló esetében ennek maradványa 1949-ig fennállott. Az angyalházi közbirtokosságban csak azok voltak részesek, akik elődei annak idején a zálogba vétel, majd a megvásárlásban is részesek voltak. 41 III. Várad török általi elfoglalása (1660) utáni három évtized a közhatalmi viszonyokat alaposan megváltoztatta. A hatházi jegyzőkönyvben - sajnos erősen töredékesen megmaradt történeti áttekintés a változás kezdetéül az 1664. évet említi. (Vasvári béke éve). "Ismét haza szállottak és megépülvén, előbbeni szabadságokban (Szoboszló Váradon hódolván) mindazonáltal magyar részről a hajdúszabadságok megtartottanak".