Debrecen város magistratusának jegyzőkönyvei 1591-1592 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 30. (Debrecen, 1998)
Au gusztus 12 3. Székely (Zekely) Lőrinc, Király (Király) Albert gyámja és megbizottja, alperes és Hentes (-) László alperes között Hentes Antal özvegye összes javairól úgy ítéltünk az ő gazdája által Hentes Lászlónak átadott, Hentes Antal féle összes javakról, mig meg nem halt, időnap előtt nem köteles számot adni. Au gusztus 14. 4. Jánosdi (de Janosd) Hentes másként Szabó (Hentes alias Zabo) Antal özvegye Katalin felperes és Hentes László alperes között az említett Hentes Antal összes vagyona miatt úgy döntöttünk, hogy az alperes Hentes Antal megbízható és gyámi kézre adott összes vagyonáról elsőként tartozik számot adni, a felperes és Hentes Antal árvái száma szerint felosztatni, az alperes által az tett költségeket felszámoltatni, és a felperes asszony részére rendeltetni, azon rész maradékát a felperes asszonynak megadni tartozzék és köteles legyen. Az alperes Hentes László, aki mint teljes korú, tisztes életű ember a gyámi tisztét kapja meg, viselje és vezesse. A felperes asszony, mint jegyes és elítélt személy, akire a nagyságos fejedelem az alperessel szemben az árvák gyámságát és javait átadta törvényesen is tartja, a gyámságot nem viselheti és nem tarthatja meg. Az elszámolásra tizenöt napot állapítottunk meg. 5. Egyfelől Szabó (Zabo) Boldizsár másfelől Szabó Márton között a rágalmazás és becstelenítés ügyében úgy határoztunk Szabó Boldizsárral szemben, olyat mondottak volt, hogy az keotelet az niakaba vetteti , az ügy per útjára terelődött, azon a végsőkig jutva még ítéletet is hirdettek, abban pedig Szabó Márton 20 forint nyelvváltságban elmarasztalódott volt, de jó hírű emberek közvetítésével egymást kölcsönösen megkövették és Szabó Boldizsártól kegyelmet kapott azzal az okkal és feltétellel, hogy ha idővel a békességet megtörni törekedne, akkor abban a büntetésben marasztalódjon el. 292. oldal 1. Duskás (Duskas) István nem jelent meg Varga (-) Györggyel szemben. Augusztus 17. 2. Turi (Thwry) György bíró úr felperes és Gyulai (Giulay) Gáspár alperes között a kötelező levélbe foglalt bizonyos adósság ügyében úgy határoztunk, mivel az alperes kötelezvényének tartalma bizonyítja, hogy a 426 forint 10 dénár adósság megfizetésére a határnapot Szabó (Zabo) Boldizsárnak maga tűzte és választotta ki, az a kalmárságban és kereskedésben a felperesnek társa volt ezért a kötelező levél határnapját, azaz 1592. augusztus 15-ét a per szerint kivárni tartozik, döntésüket a felperes a nagyságos fejedelem ítélőszéke elé fellebbezte gondosabb felülvizsgálatra. 3. Szakács (Zakacz), másként Szilágyi (Zilagi) István Balassi (Balassy) Ferenc belső szolgája személyesen megjelent előttünk és bevallást tett arról, hogy korábban bizonyos összegű pénzt, 34 forintot Szijjártó (Zigiarto) Gáspár fia, Szabó (Zabo) Boldizsár kezénél hagyott. Ezt az összeget Szabó Boldizsár atyja kezese, Szijjártó Gáspár azt bizonyítja a pwnkeost napig beírás is. Azért Farkas Jánost mint a megállapodás nyilvánvaló megsértőjét az alperessel szemben az említett ezer forint kötbérben elmarasztoltuk. A mi ítéletünket a felperes a nagyságos fejedelem székére bővebb felülvizsgálatra megfellebbezte. 4. Barát (Barath) Balázs Farkas János házát, ha eladnák, az árát 40 forintra letiltotta. Augusztus 19. 5. Szabó (Zabo) Márton felesége Erzsébet és Szabó Boldizsár felesége Katalin között az új ítélet ügyében úgy ítéltünk, mivel a végleges döntés előtt nem időben hozták és mutatták be a levelet, azt egyszerűen figyelmen kivül kell hagyni.
