Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 29. - A Hajdú-Bihar megyei zsidóság történetének levéltári forrásai (Debrecen, 1997)
Bevezetés
Mellékesen említhető meg, hogy a régi Szabolcs vármegyei Egyeken az 1947- es Joint felmérés szerint kongresszusi hitközség létezett.79 A böszörményi ortodoxok úgy ítélték meg a helyzetet, hogy a zsidó kongresz- szus nem képviselte határozottan a vallásgyakorlat alapját képező Sulchán Áruch előírásait,80 ezért nem jelentek meg az országos gyűlésen. Hasonló álláspontra jutottak a sámsoniak, a nánásiak és a balmazújvárosiak is. Debrecenben az anyahitközségből kivált kislétszámú csoport 1886-ban alakította meg az autonóm ortodox izraelita hitközséget.81 A városban az ortodoxok kisebbséget alkottak a status quo ante hitközség mellett, mind létszámát, mind befolyását tekintve. A források alapján egyértelműen megállapítható, hogy Hajdú vármegye településein az ortodox irány vált meghatározóvá. Az ortodoxoknál is elkülönültek a fanatikus zsidók, a szefárdok, vagy chászidok /chószedek/, akik öltözékükben és külső megjelenésükben is zsidó mivoltukat hangsúlyozták. A szefárd imaegyesület alapszabályát Debrecenben 1894-ben, Hajdúböszörményben 1904-ben, Hajdúsámson-ban 1909 után erősítette meg a belügyminisztérium.82 A világias status quo ante hitközség sem ismerte el a kongresszusi alapszabályokat: a teljes szervezeti autonómia alapján állt és a képviselő-testület kialakításában nem érvényesítette a virilizmus elvét. A hitközség legfőbb jövedelme a kivetett adó, a gabella volt. Debrecenben a status quo mindvégig a zsidók többségének a hitközsége, intézményrendszerét tekintve is fejlettebb volt, mint a többi felekezet. A polgári fejlődés nemcsak a zsidóság városi letelepedését segítette, de va- gyonosodását is. Debrecenben 1840-től a zsidó-letelepedés kezdetétől közel félévszázadnak kellett eltelnie, hogy a hitközségek döntően saját erőből létrehozhassák a vallásgyakorlatuknak és igényeiknek megfelelő intézményeket. Az építkezések virágkora az 1890 és 1910 közötti időszakra esett, amikor a pénzügyi feltételek a legkedvezőbbek voltak és a beruházások költségeit fizetni tudták. Az első építészetileg is kimagasló templomok a múlt század kilencvenes éveiben létesültek. Ezután kerülhetett sor a korszerű rituális vágóhelyek és fürdők építésére a Pásti, majd a József király herceg utcán. Debrecen város tanácsa az építkezésekhez sok esetben hozzájárult, elsősorban az izraelita közintézmények létesítésekor. A támogatás abból a szükséghelyzetből adódott, hogy az 1880-ban 51.000 fős lélekszám 1910-re megduplázódott és így a városi közintézmények építésének nyomasztó igénye egybeesett a hitközségek törekvéseivel. Debrecenben a fent jelzett években létesültek az alapvető hitközségi épületek:83 19 Magyarországi zsidó hitközségek 1944 április. Sajtó alá rendezte: Frojimovics Kinga. Bp., 1994. 867. /Továbbiakban 1., Magyarországi zsidó hitközségek./ 80 Adalékok a hajdúböszörményi zsidóság történetéhez i.m. 33-34. 81 HBML IV.B.1405/b. 448. 6770/1886. 8_ HBML IV.B.1405/b. 78. 101/1887.; Adalékok a hajdúböszörményi zsidóság történetéhez i.m. 46. 83 Ölveti Gábor: Zsidó közösségi vagyon Debrecenben. In: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve XXIII. Szerk., Radics Kálmán. Db., 1996. 176-192. /Továbbiakban 1., Zsidó közösségi vagyon Debrecenben./ 27