Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 29. - A Hajdú-Bihar megyei zsidóság történetének levéltári forrásai (Debrecen, 1997)
Hajdúkerület
Borbély Bálint tiszt főügyész, Kovács Sámuel főjegyző és Oláh Sándor táblabíró a múlt évi jegyzőkönyv 2048 és folyó év jegyzőkönyv 1819. számaira beadják jelentésüket arról, hogy Goldhammer Jakab 1841. év szept. 1. napján, Fried Dávid pedig 1840. szept. 1. napján, amaz ugyan külön zálogul, emepedig rendes zálog címmel igyekeztek Böszörményben a város által nem engedett belső telkeket megszerezni, noha azelőtt a zsidók ugyan ott a birtok szerzésnek gyakorlatában nem voltak saját előadásaik szerint is. Mihez képest véleményük az, hogy mivel a zsidók birtokszerezhetési jogukat sem gyakorlatban, sem törvényesen nem alapíthatják, mert az 1840. XXIX. te. 5.§. alatt kimondott azon szabály mi szerint - polgári telkeket ott, ahol azelőtt szokásban volt, a zsidók ezentúl is szerezhetnek - a vérrel szerzett, adománnyal nyert nemesi és nem polgári hajdúföldre nem alkalmazható. Ők tehát érdeklett kezdeményükből kivethetők. Hanem ami azt illeti, hogy hasznos lesz-e éppen a városnak vetni ki őket, ennek eldöntését a Kerületre bízzák. Egyébiránt egy-egy napi díjukat összesen 6 Ft-ba kérik utal vány oztatni. Mivel Böszörmény városban a zsidók saját elismerésük szerint is sohasem voltak a fekvő javak szerzésének gyakorlatában. Az 1840. évi XXIX. te. pedig - mely csupán a polgári telkeknek, ott ahol annak eddig is gyakrolatában voltak, vehetését engedik meg nekik - a vérrel és adománnyal nyert hajdú fekvő jóknak, szintúgy mint bármely más nemesi birtoknak is szerzésére őket szabadokká nem teszi. Ezen tekintetben mind Goldhammer Jakab, mind Fried Márton, az általuk megvett telkek birtokáról, bármely más böszörményi lakos, vagy a város által is - a felmutatott, nem hiteles helyen készült szerzeményleveleik egyszerűen semmiseknek tekintetvén - kivethetők. Mégpedig ezek, amennyiben feltétetik róluk miképpen nem tudták, hogy ilyen birtokot szerezniük nem lehet, ezúttal az érdeklett telkek, s azokon lévő épületek becsszerinti árának visszatérítése mellett. Ezen rendelkezés közhírré tétetni rendeltetik azon hozzáadással, hogy fekvő jószág szerzésétől a zsidók befektetendő pénzük elvesztése terhe alatt jövőre is eltil tatnak. Ami azt illeti, hogy Böszörmény városnak hasznos-e az érintett telkeket maga részére megszerezni, miután abból, hogy az értük lefizetendő summának kamatját évenként bőven kiadják, világos, hogy a város részére a vételből kár nem háramlik, s mivel a városnak azon tekintetből, hogy piaca rég óta szándoklott tágítását és szépítését elősegíthető, alkalmas cseréket tehessen, azokra valóban szüksége is van, az általa célba vett vétel ezúttal az előre bocsátott módon nem elleneztetik. A jelentést tevők napidíjuk iránt az illető városhoz utasíttatnak. Fogalmazvány. - HBML.HbFl. IV.A. 502/a. 32.k. 481.0. 2507.SZ. 180
