Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 29. - A Hajdú-Bihar megyei zsidóság történetének levéltári forrásai (Debrecen, 1997)
Bevezetés
Bizottmánya közgyűlésen tárgyalt.23 Hasonló megfontolásból közöljük Goldstein Albertnek és társainak a pocsaji hídvámmal kapcsolatos ügyét 1897-ből.24 Már az új évszázad, de még a "ferencjózsefi békeidők" dokumentuma a következő közleményünk 1910-ből Gottfried Fülöp berettyóújfalui lakos üzleti ügyéről.24 25 Az anyakönyvi adminisztrációról más összefüggésben már röviden szóltunk, meg kell azonban jegyeznünk, hogy az anyakönyvi kerületek beosztásával kapcsolatosan 1885-ben a vallás és közoktatásügyi minisztériumi rendelet intézkedett, amikor az egész ország területére bíró érvénnyel rögzítette mind az izraelita anyakönyvi kerületeket, mind pedig a hozzájuk tartozó községeket.23 Az előzőekben már megemlítettük az anyakönyvi kerületek változását, azt is, hogy a község közigazgatási területétől, sőt a vármegyei önkormányzat határaitól is teljesen függetlenül anyakönyveztek az izraelita egyházkormányzatban.26 Valójában a közigazgatásban is nagy változatosságot lehetett tapasztalni. Bihar vármegye területi felosztása a legváltozatosabb módosulásokon ment át a közigazgatási változások tekintetében is. Érdekes változás volt ilyen szempontból 1872-ben, amikor addig sohasem tapasztalt mértékben emelték a járások számát. Újabb módosulás történt 1884-ben, a trianoni béke után pedig ismét változásokkal kellett számolni. Elég nehéz tehát a tisztánlátás, mind az izraelita anyakönyvezés beosztása, mind pedig a járási közigazgatási beosztások terén, amely nem kis mértékben nehezíti a kutatást.27 A gazdasági, a társadalmi és politikai fejlődés következtében azonban egy új ideológiai irányzat is jelentkezett a modern politikai antiszemitizmus. Társadalom- történeti háttere az általános polgári emancipációs folyamat, s ezen belül a zsidó emancipáció problémája. Kialakulásában nagy jelentősége volt annak, hogy a Német Birodalomban és Ausztriában nagyrészt megmaradtak az iparosítás előtti társadalmi viszonyok, kialakult a piacgazdaságot képviselő körök szűk rétege, velük szembekerült a lemaradó alsóközéposztály és a kisárutermelők tömege. A liberalizmus jobboldali ellenzéke Ausztriában is arra törekedett, hogy a kapitalizálódó társadalom problémáit a "zsidókérdés"-re vezesse vissza. A múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben a tőkés gazdálkodással, a kereskedelemmel, a hitellel, a részvényügyletekkel foglalkozók testesítették meg az ellenséget, amelyet a társadalmi problémákért gyűlölni lehetett. A modern pártpolitikai antiszemitizmus magába integrálta a zsidóelle- nesség hagyományos elemeit, amelyek negatív címkékkel, mint hazafiatlanság, koz- mopolitizmus, spekuláció, felforgatás egészültek ki. Mindehhez még pszichológiai irracionalizmus is járult.28 Hanák Péter szemléletesen ír a közgondolkodásban kirajzolódó zsidóképről, mely az élclapokban körvonalazódott. "A mindenütt és mindennel ’seftelő’, kíméletlen zsidó a közép-európai antiszemita sajtóban rögződött a kopasz, szivarozó, hájas-pocakos tőkés sztereotípiájává, aki tömött pénztárcájával, arannyal teli erszényével a német, osztrák és magyar lapokból masírozott át a 23 HBML. IV. B.253.5. k.501, 502/1971., 1871. május 22., 397/1871. március 15. 24 HBML. IV. B.402. 32. k. 281/1897., 1897 június 16. 25 HBML. IV. B.402. 69. k. 48/627., 1910. március 16. 26 A helytörténetírás...l...i.m.421 .old. 27 U.o.: 422. old. 28 A helytörténetírás levéltári forrásai .11. k. 1848-1944.., Szerk.: Komoróczy Gy. Debrecen., 1972., 88- 89. old. 15
