Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 28. - Debreceni alapítványok a 20. században (Debrecen, 1997)
Bevezető
Osztrák állampolgár F Az adakozók listájából kiderül, hogy a Kollégiumhoz tanulmányaik és későbbi szakmájuk révén közvetlenül kapcsolódó pályákról- tanár, tanító, lelkész és ügyvéd - kerültek ki legtöbben az adakozók. Jellemző tov ábbá az is, hogy az alapítványtevők túlnyomó többsége az értelmiségi pályákról való. Milyen az adakozók földrajzi megoszlása? A döntő többség Debrecenből került ki (83 fő), a többiek pedig a következő helységekből: Árpád, Balmazújváros, Baltizvasvári, Berettyóújfalu, Bécs, Bozsovics, Budapest, Csajág, Csenger, Csökmő, Derecske. Érmihályfalva, Füzesgyarmat, Geszt, Gégény, Gyomor, Gyula, Hajdúböszörmény, Kaba, Kecskemét, Kék, Kiskunhalas, Mezőtúr, Méhtelek, Nagybánya, Nagyecsed, Nagyvárad, Nyirmihálydi, Ózd, Sarkad, Sárospatak, Szabadszállás, Szatmár, Tiszadob, Törökszentmiklós és Vésztő.22 Milyen céllal létesültek az. alapítványok? Az alapítványok célját általában az alapítólevélben rögzítették. Nem egy esetben viszont több cél is megfogalmazásra került (pl. Márk Endre adományai, alapítványai). Többször előfordul, hogy az alapítólevelet előkészítő végrendeletet, vagy levelet (Bay Zoltán) vettük számításba mint alapítványi kezdeményezést. Tamás Lajos véleménye szerint „Az alapítvány létesítése tulajdonképpen nem egyéb, mint bizonyos vagyonnak valamely közérdekű cél részére való ajándékozása.” A magyar jog az un. alapítványi szabadság elvét fogadta el: az alapítási szándék önmagában külön engedély és regiszterezés nélkül elegendő az alapítvány tényleges létrehozásához.23 Az alapítványok célját az alapítólevelek, ha ilyen létrehozására még nem került sor a végrendelet, vagy az előkésztő levelek egyike tartalmazza. E célok alapján az alapítványok csoportosíthatók, a csoportok jellemző alapítványi céljait közöljük. 1. A kollégium közszükségleti alapja Az alapítványok e csoportjában az alapítvány-létesítő a Kollégiumot, vagy a Főiskolát jelölte meg kedvezményezettnek. LICHTSCHEIN SÁMUEL végrendeletében 6 000 koronát hagyományozott a református Főiskola részére „... az alapítványi tőke évenkénti jövedelme a debreceni ref. Főiskola közszükségleteinek a fedezésére fog fordíttatni.” DÉRI FRIGYES bécsi gyáros a debreceni református Kollégium igazgatóságához 1921. május 13-án irt levelében olvasható „... indíttatva érzem magam, tekintettel a kollégium súlyos anyagi helyzetére, hogy a kollégium kulturális, nemes céljait támogatandó 100 000 koronás állandó jellegű alapítványt tegyek...”' A Kol21 Tiszántúli Református Egyházkerület 11.22.1. Pontos összeállítást nem lehet készíteni, mivel a közölt adatok nem pontosak. 22 Uo. 23 Gazdag István i.m. 78.1._______________________________________________
