Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 28. - Debreceni alapítványok a 20. században (Debrecen, 1997)
Dokumentumok
100 pénztárából, olyanformán, hogy ez összeg a tőke különválasztása nélkül a nevezett pénztár évi rendes szükségletei közé iktattassék. Alapítványt a következő feltételekhez köti: A 100 korona évdíjból 2 egyenlő 50-50 korona, azaz ötven-ötven korona pályadíj tűzendő ki s az alapítvány az 1905-ik polgári évvel lép életbe. A pályakérdések mindenkor két külön tárgy köréből veendők és évenként a tárgyak is változtatandók, mire nézve a tanárkar 3-4 éves cyklust állapit meg. A pályadíjak nemcsak az önálló értékű, hanem a viszonylag legjobb munkának is kiadhatók, esetleg megoszthatók. - A ki nem adott pályadíjak a tanítóképzőindézeti ifjúság könyvtára illetve az osztály könyvtárak gyarapítására fordíttatnak. A pályakérdések kitűzését és megbírálását a tanárkar 2-3 tagú küldöttsége utján teljesíti s a pályázatok eredményéről évenként az egyházkerületi közgyűlésnek az igazgató jelentést tesz s az eredményt az évi értesítőben is nyilvánosságra hozza. Buzgón óhajtja az egyházkerületi közgyűlés, hogy Kovács Lajos pályadíj alapítvány a tanítóképzőintézeti ifjúság önképzésének és komoly munkásságának állandóan ébresztője és fokozója legyen, mint amily világosító fáklyaként fénylett előttök egykor a derék férfiú a kötelességteljesítés minden terén, akinek neve alatt e pályadíjakban a buzdítást évről-évre megújulva kapják. TtREL II.22.cA.83. Az alapító levél kelte: 1904. október 21., illetve 1904. november 29. Mindkét alapító levelet a 301/1904. egyházkerületei végzés erősítette meg. Kovács Lajos 1845. szept.5-én született Fertősalmáson. Tanulmányait Debrecenben 1863-ban kezdte bölcsészként. 1867-68-ban esküdtfelügyelő és az 1. elemi köztanítója. 1869-70-ben segédtanár a tanítóképzőben, majd 1895-től igazgatója. Elhunyt 1903. június 20.-án. Debrecen. 1918. 85. Körösi és Nagy alapítvány ALAPÍTÓLEVÉL Körösi János debreceni polgár és neje Nagy Juliánná a Debrecenben Lestyán Adorján kir. közjegyző által 191o. február 19-én 152/191 l.ü.sz.alatt felvett kölcsönös végrendeletükben a következő rendelkezést tették mindkettejük halála esetére: „Mindketten együtt egy 4000 azaz Négyezer koronás alapítványt teszünk, melyet a debreceni református kollégium által kívánunk kezeltetni mindkettőnk neve: „Körösi és Nagy” név alatt és annak évenkénti kamatját egy theológiát végzett ifjúnak ösztöndíjul kívánjuk és rendeljük kiadatni, aki a papi pályára indul s aki a debreceni ev. ref. theológián a legkitűnőbb tanuló volt, - a debreceni születésűek elsőbbséggel bírnak.” „A debreceni ev. ref. hittanhallgató szegénytanulók közt kiosztásra rendelünk 400 koronát.”
