Debrecen város magistratusának jegyzőkönyvei 1587-1588 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 26. (Debrecen, 1996)

ELOSZO Ebben a kötetben, ugyanúgy mint az előző kötetben, ismét két év - 1587 és 1588 - tanácsülési jegyzőkönyveinek adatait nyújtjuk át. Itt azonban más adja a magyarázatot. Az 1576 évi jegyzőkönyv hiányos volt, ahogyan megörökítették 1705-ben a város feldúlásakor "elszaggatta valaki", ezért került sor a tíz évvel későbbi folytatás, az 1586 évi jegyzőkönyvvel való összevonásra. Most szerencsére nem volt ilyen szomorú esemény a város történetében. Mindkét év jegyzőkönyvének teljes anyaga fennmaradt. Együtt közlésüket az tette szükségessé, hogy viszonylag kis terjedelműek. Ez mindenképp azt mutatja, hogy ez a két év a kor viszonyai között meglehetősen csendesen, zavarok, megpróbáltatások nélkül folyt. A legnagyobb esemény az volt, hogy 1588 december 8-án az erdélyi országgyűlés nagykorúsítja Báthori Zsigmondot, aki így teíjesjogú fejedelem lett. Ha végigvesszük a feljegyzéseket, 1587-ben 104 alkalommal történt ítélkezés, míg 1588ban csupán 68 alkalommal. Míg 1587-ben havonta 8-11 között mozgott a törvénynapok száma, addig 1588-ban a legtöbb a havi 8 alkalom volt, de több alkalommal csupán négyszer üléseztek. Ez az alacsony szám 1587-ben augusztusban és szeptemberben fordult elő, ami bizonyosan a mezőgazdasági munkákkal hozható kapcsolatba. Ugyanakkor 1588-ban március 9-30 között nincs bejegyzés. Ez feltehetően azt jelenti, hogy ezen időszak alatt nem hoztak ítéletet, ennek pillanatnyilag nem ismerjük okát. 1587-ben közel 340 ügyben ítélkeztek, 167 esetben pénzről történik említés. A néhány forintos ügyek mellett a többezer forintos követelés sem rendkívüli. Duskás Sárától több mint 3000 forintot követeltek, hasonló az összeg Deák Péter és Pöstyén István esetében is. A kereskedelemnek a város életében játszott fontos szerepe tűnik ki abból, hogy többször találkozunk a társas vállalkozásban való kereskedéssel. Ilyen volt a már korábbról ismert baranyai borvásárlás, de ökörvásárlás is. Említenek ilyen jellegű gyümölcsvásárlást, de nem derül ki, hogy milyen gyümölcsről volt szó. A textilkereskedelemnek a jelentőségét mutatja, hogy több esetben foglalkoztak a posztókereskedelemmel. Különféle elnevezései szerepelnek - karazsia, kisnite, skarlát, brassói. Ide sorolhatjuk a pozsonyi süvegre vonatkozó adatot is. Az arany - ezüst tárgyakról is szólunk. Gyűrűk, nyakékek, övek, poharak, kupa, késhüvely említése mutatja, hogy ha szerény mértékben is, de ötvösművek, viseleti tárgyak és edények egyaránt előfordultak a debreceni polgárok házaiban. Ugyancsak a városiasságra utalnak a kőboltozatos házakra, pincére vonatkozó adatok. Ezek bizonyítják, hogy ugyan nem nagy számban, de voltak igényesebb és nemcsak földszintes épületek Debrecenben.