Debrecen város magistratusának jegyzőkönyvei 1576 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 25. (Debrecen, 1995)

ELŐSZÓ Az előző évek gyakorlatától eltérően, amikor a jegyzőkönyvek évenként külön kerültek kiadásra, most egyszerre két év anyagát tesszük az olvasó elé. Ennek oka, hogy az 1576. év tanácsülési jegyzőkönyve csonkán maradt fenn, csupán március közepéig tartalmazza a város ügyeit, utolsó oldalán olvasható feljegyzés szerint: az Ur 1705. évének október 22-én A Német Armada ezen átalmenvén ezen Protokollt is elszaggatta valaki a Város elfutása alkalmasságával. így Debrecen életéről 1576-ból csak az első negyedévből ismerünk adatokat. E rövid időszakból az előző évihez hasonló viszonylagos nyugalom olvasható ki. A török komolyan nem zaklatta a várost, ha említik, mindig a váci harmincadosra utalnak.A város ismert önállóságát mutatja, hogy földesurára, Török Jánosra egyszer történik említés, ítélkezési ügyben. A kisszámú bejegyzésből is kitűnik azonban, hogy a város lakóinak alapvető tevékenysége a kereskedelem volt. Ebben az évben hozzák a kalmárok rendtartásáról való végzést, amely szerint, ha nyílvetéskor nincs itthon a szekeres kalmár, nem hagynak neki helyet. Ha viszont itthon van, és így helyet kap, akkor azt nem hagyhatja üresen, hanem távollétében is árut kell tartania a sátorban. Az előforduló áruk között a ruházati cikkek közül posztó, saru és csizma kerül említésre. Figyelemre méltó a darutollak árusítására vonatkozó adat, - amelynek 16 forint ára - minden bizonnyal arra utal, hogy értékes és kelendő portéka volt. Ugyancsak viselethez kapcsolódik a tafota asszonyi ruha előfordulása. Több ízben utalnak ólom vásárlására. Az égetettborra utaló adatok ismételten azt támasztják alá, hogy ennek árusításával ekkor asszonyok foglalkoztak. Az említett szétszaggatásnak lehet a következménye, hogy a jegyzőkönyv 561. oldalán és a következőkön az 1580-ban választót tisztségviselők nevei sorakoznak hiányosan. Itt a borbírák felsorolásakor csak az egyikükről, Csonka Lászlóról tudjuk, hogy esküdt és szenátor is volt. Mellettük szerepel egy személy, mint borfelügyelő. Az 1581-85 évek anyaga újból hiányzik a jegyzőkönyvekből. Szerencsére az 1586ra vonatkozó feljegyzések már ismét teljes egészében fennmaradtak. Mivel a protokollum a főbíró és az esküdtek esküjével kezdődik, bizonyos, hogy ekkor már a főbíró hivatalba lépése január elsején történik. Debrecen első tisztségviselője Csonka László volt, akit már előbb említettünk. A borbírák száma négyre emelkedett, ketten városházi, ketten pedig utcaszeri borbírák voltak. Mellettük említésre kerül a sörbíró is. A város határozatai között az év elején hozzák meg azt a végzést, amely szerint az elkóborolt, gazdátlan marhákat az ispotály mesterek kezére adják, és rendelkeznek a jobbágyoknak az ispotály számára járó kötelezettségeiről. A gazdálkodásra vonatkoznak a borkereskedésre utaló adatok. Ebben az évben is szó esik Baranyából vásárolt borról. A beregszászi szőlőhegyre utaló adatok mutatják,