Debrecen város magistratusának jegyzőkönyvei 1573 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 23. (Debrecen, 1993)

Tizenkettedszer: hogy a fazekas legények bére egymásközt ugyanúgy legyen, mint eddig szokásban volt. Tizenharmadszor: hogy a fazekasmestereknek felhatalmazásuk legyen minden ügyet száz magyar dénárig vagy az alatt megítélni. Ha a felek közül valamelyik azzal az ítélettel nem fog megelégedni, fellebbezheti a mezőváros főbírája székéhez. Az alázatos kérelmük meghallgatása után sem a fazekasmestereket, sem mint ahogy másokat sem akarván - mivel az emberi társaság szilárd támasza az illő rend, rend nélkül és rendetlenül forgolódni, ezért nekik hajlandóságot és engedélyt mutatunk, hogy ők is minden előírt szabállyal és törvénnyel éljenek, azt élvezzék és annak örülhessenek ezután is, ahogy annak erejét az igazság előírja. Egyben engedélyezzük és engedjük is a jelen levél erejével, de azzal az emlékezetben maradó hozzátétellel, hogy ha időjártával a mostani és jövőbeni debreceni fazekasmesterek nyakasságból vagy vakmerőségből, vagy más ürügytől vezettetve Debrecen mezőváros közönségének sérelmére vagy kárára, annak szabadsága és szokása ellen, ezt a fent írt tizanhárom cikket nem tartanák meg, nem becsülnek meg a dologban a hajlandóságunkat és kedvezésünket, őket bármiféle főember kegye által az abban való engedelmességben bármiféle fogyatkozásban tapasztalnánk, vagy azt készíteni tetten érnénk, akkor minden általunk engedett szabadságukat tüstént elveszítsék és a korábbi rendeletlenségben és zűrzavarban tartoznak és kötelesek tengődni. Ezen mi mezővárosunk hiteles pecsétjével megerősített levelünk erejével és bizonyságával kiadódott Debrecen, Szent András apostol napján (november 30.) az 1574-ik évben Torkos (Thorkos) János, Debrecen város jegyzője, maga kezével. 499. oldal 1. Szoboszlói (de Zobozlo) Nagy (- Nagi) Gergely, Katalin asszonnyal, Peo (-) Péter özvegyével előttünk megjelenve, kijelentették és előadták, hogy Peo Péter korábbi, azaz első felesége maga után hagyott egy leányt, név szerint Peo Péter nemzette leányát, Ilonát, akit Nagy Gergely, Peo Péter korábbi feleségének, az ő anyjának az árvát illető részével, Peo Péter bizonyos javaival együtt magához fogadott, Peo Péter javainak fontosabb részével azonban maga a második, új felesége gazdálkodott és Nagy Gergely kezéhez engedte azzal a szándékkal, hogy ha - Isten azt akaratából - Peo Péter után újból özvegy talál lenni, a hátramaradt rész zároltassák és a hátramaradottnak visszaadattassék. Az elhunyt Peo Péter utóbbi felesége, azaz özvegye kijelentette, hogy saját részét visszakapta. Ez a rendelkezés a haldokló ember végakarata szerint lett végezve és mindkét fél kijelentette. Ezért Nagy Gergely a maga és az első felesége leányának nevében Ilonát, az utóbbi özvegyet mentesítette és felmentette.