Debrecen város magistratusának jegyzőkönyvei 1573 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 22. (Debrecen, 1992)

ELŐSZÓ Az előző, 1572 év óta Debrecen államjogilag vitathatatlanul Erdélyhez tartozik. Ezt mutatják az erdélyi Vajda székéhez szaporodó fellebezési perek. (335/4, 339/3, 350/6, 378/1, 396/4, 403/4, 406/1, 409/5, 410/2. reg./, és az onnan érkező ítéletlevelek 358/1,414/2. reg.). Az államjogi kapcsolat Erdéllyel azt is jelentette, hogy a mezőváros magisztrátusa hamarosan megtalálta az utat a fejedelmi kúriához és Báthori István fejedelemtől a későbbiekben az autonómiája kiszélesítéséhez jelentékeny támogatást kapott. Ez ugyan csak a későbbi években, főleg a helyben lakó nemesek feletti bíráskodás ügyében vált láthatóvá, de éppen ebből az évből ismerjük az első adatot, arra nézve, hogy az itt lakó nemeseknek saját törvényszékük van, amely a köztük felmerült polgári perekben, a város bírája és esküdtei kikerülésével ítélkezik. (363/1. reg.). A perben megnevezettek mind nemesi jogállású személyek. A jegyzőkönyv most már másodízben sorolja fel a magisztrátus, a hatvanhat szenátor, a tizenkét esküdt polgár és a választott tisztségviselők (levéltáros = conservator, vásárbíró és ispotálymester = judex mendicorum) nevét. A jegyzőkönyvi bejegyzésből nem derül ki, hogy a tisztújítást milyen napon tartották. A névsor ápr. 9-i bejegyzés után áll a jegyzőkönyvben (keltezés nélkül) utána már ápr. 24-én egy per eset van bejegyezve. Ami feltűnő az, hogy míg az előző esztendőben a tizenkét esküdt polgárt az illető (felső és alsó) járásbeli szenátorok közül választották, most a felsőjárási esküdtek nevét az alsójárási szenátorok között találjuk, sőt az alsójárási hat esküdt közül öt a felsőjárási szenátorok között van felsorolva, egynek a neve pedig nincs is köztük (360/1, 361/1, reg.) Lehet viszont, hogy a nótárius cserélte fel a névsorok felett a járások jelzőjét. A peresetek szokványosán, leginkább adósság miatt perbe hívásokról szólanak, két esetet kivéve; az egyik öröklési rendről szól (376/5, 377/2. reg.) a másik az egyházi törvényszék által kimondott házasság felbontás világi hatóság általi végrehajtása (358/1. reg.). Az előző évben már gyakran említett gazdag tőzsér és kalmár Tar István neve több ízben előfordul. így tudjuk róla, hogy Bécsben üzletfele volt De Monté János és hogy Méliusz Péter pénzügyleteit is közvetítette (337/2. reg.). A háza a piacon állott és 800 forintot ért, ami rangosabb épületet jelent (363/1. reg.). Azt is tudjuk, hogy nemcsak marhakereskedéssel foglalkozott, de eredeti mestersége mészáros lett volna. így került vitába a mészáros céhhel, mert a céh tagjai kifogásolták; mivel sajátkezűleg nem folytatja a mesterségét, megtarthatja-e? A céhszabályok ugyanis a mészárszék tartását csak azoknak engedték meg, akik maguk is, vagy özvegyasszonyok esetében - felszabadult székálló legény által - gyakorolták a mesterséget. (399/4. reg.). Kassán is volt valami érdekeltsége, posztóval is kereskedett, még könyvelő írnokot is tartott, Orbán nevű familiása személyében. Deák (Literátus)