Debrecen város magistratusának jegyzőkönyvei 1572 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 21. (Debrecen, 1990)

Maria Magdaléna (július 22. kedd) 306/2. Szálai (Zalaj) Antal felperes és Szálai Mátyás özvegye, mostan Káka (Kaaka) Fábián felesége, mint alperes között azt az ítéletet hoztuk, amelyet a fentebbi napokban ki is hirdettünk a törvénylátás szerint, hogy minden javakat részekre kell osztani, egyik része Szálai Antal, a másik része az elhalt Szálai Mátyás árvái, harmadik része Szálai Antal és Mátyás nővére, Szabó (Zabo) András felesége számára. Szálai Mátyás özvegye, az említett árvák anyja az árvák részéből az őt illető részt vegye ki. Az árvákat illető harmadik rész jegyzék szerint, azok testvérénél, Szálai Antalnál maradjon, aki a két árva tartására évenként 20 forintot adjon azok anyjának, a ruházatukra is tartozik a kamatokból fizetni. Szálai Antal minden száz forint után 10 forintot kamatra tartozik megőrizni. - 307. oldal 307/1. Szabó (Zabo) András, Nagy (Nagj) István ellenvetésére tizenöt napon belül felelni köteles. 307/2. Kont (Konth) Ambrus ugyanazon Nagy (Nagi) István előadására tizenötöd napra felelni tartozik. 307/3. Gyenge (Gyenge) István felperes és Gyenge (Gienge) György alperes között olyan ítéletet hoztunk, miszerint Gyenge Györgynek esküt kelljen tenni, hogy ő Gyenge Istvántól megállapított és biztos áron vette azokat az ökröket, amelyek ára miatt, most vitatkoznak. Ugyanakkor Gyenge György tartozik 24 forintot Gyenge Istvánnak fizetni, Gyenge István a többi lett kiadásaira tegyen esküt, hogy Gyenge György, testvére szükségére teljesítette és, hogy a lovat is Gyenge György akaratából az adósságán kívül és Gyenge György adóssága törlesztésére adta derecskéi (de Derecske) Toldi (Toldj) Györgynek. 307/4. Néhai Sajti (Saiti) Gergelynek első feleségétől való vak leánya, Erzsébet előttünk személyesen megjelent és olyan bevallást tett, hogy ő elhalt apja javaiból teljesen ki van elégítve 25 forint 50 dénárban, egy ládával, egy és fél forinttal, egy abrosszal, egy párnahajjal (parnalj) és két karasia övvel, hogy amíg él a vak leány, azzal tetszése szerint éljen, ha pedig meghalna és valami maradna utána, a hagyatékot osszák két részre. Egy része a vak leány rokonainak jusson, a másik rész mostoha anyjának Anna nevű leánykájára szálljon. Ha az apai házban akar a vak leány maradni, amíg él, háborítatlanul lakjon ott. Azzal a feltétellel is élt a vak leány, hogy ő sem legyen békétlen, és mind a mostoha anyjának mindannak fiának Demeternek teljes mentséget adott és ígért.