Debrecen város magistratusának jegyzőkönyvei 1572 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 21. (Debrecen, 1990)

ELŐSZÓ A közölt év Debrecen életében lényeges fordulatot hozott. Előző évben létrejött a király, Miksa és az erdélyi fejedelem, János Zsigmond között a speyeri szerződés, 1572. március 14-én meghalt a fejedelem (a jegyzőkönyv szavai szerint II. János fejedelem, 298/1 reg.) és május 25-től már Báthori István a vajda. (vö. 260/3 és 298/1 reg.) Ettől kezdve — nyilván az államjogi kapcsolat miatt —, szaporodnak meg a vajdai székhez fellebbezett perek és szűnik meg a királyság törvénykezési fórumaihoz a fellebbezés. De a királysági és a török hódoltsági területekkel sem a politikai, sem a kereskedelmi kapcsolatokat ez az állapot nem befolyásolta. A debreceni kereskedőknek nemcsak Béccsel, de még Velencével is van kapcsolata. (Vö. 250/2,281/4,330/2,331/1 reg.). A kor két kiemelkedő tőzsér-kalmárának életére Takáts Sándor bécsi állami levéltárakban talált és általa közölt adatok csak néhány utalást tartalmaznak. Ez évi regesztáinkban mindkettő gyakran szerepel. (Vö. Takáts Sándor: Duskás Ferenc debreceni főbíró. Budapesti Hírlap 1924. 198. sz.; — Budapesti Szemle 1926. [201. k.] 333—357. — Debreceni Képes Kalendáriom 1930: 54—57. — Rajzok a török világból Bp. 1917. III. k. 3.; Szegény magyarok Bp. é. n. 139.) A korábbi és jelen évi jegyzőkönyvekben mind Duskás Ferenc, mind Tar István tevékenysége határozottabb vonásokkal rajzolható meg. A város története e korszakának részletesebb ismerete és a további kutatásokra buzdítás okából tevékenységük néhány vonását próbáljuk itt vázolni, azzal, hogy az 1571-es évvel sem életük, sem tevékenységük nem zárult le, a későbbi forrásközlések mind mindkét vonatkozásban hoznak még új adatokat. Duskás Ferenc neve 1564-ben fordult elő a regesztákban (1564:14/4,51/1. reg.), már ekkor módos tőzsér lehetett. 1567-ben ő volt a város főbírája, ő kötötte meg a szerződést az akkor még népes Hegyes faluval, Debrecen és a falu között (a mai Ondód nyugati részén) elterülő legelő közös használatára (közélő föld 185/5. reg.). A következő évben juratus judex, azaz esküdt bíró volt. Ismerjük a szintén jelentékeny (569 Ft) vagyonú veje nevét (1568: 251/9. reg.), Sára nevű testvérét, Káka Gáspár anyját, aki pénzkölcsönzéssel foglalkozott (1568: 235/5. reg.). Leánya 1569-ben Mezei Mihály özvegye, néhai férjének Miskolcon és Bodrogkeresztúrban szőlleje, Sárospatakon háza és ezüstneműkbe fektetett vagyona volt. (1569: 259/2, 306/1. reg.) Duskás Ferenc volt 1570-ben újból aváros főbírája (1570:1/1. reg.), ésőfejeztebe a hat év előtti tűzvészben leégett, Hunyadiak korában kibővített, de a tűz miatt beomlott boltozattí Szent András templom északi oldalához épített auditórium építését. £nnek alapfalait néhány éve tárták fel. (1572. ápr. 24.101/3. reg.). Pereiből tudjuk, hogy egyaránt kereskedett posztóval, gabonával, sőrével, magának is volt gulyája és mészárszéke (1570: 22/5, 28/5; 1571: 109/2, 142/4, 167/1. reg.). A következő évek köteteiben még találkozik az olvasó a nevével.