Debreceni várospolitika 1825-1848 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 20. (Debrecen, 1989)

Debrecen város utasításai az országgyűlési követeknek

vén, hogy a hivatalban idősebb tanátsnökoknak feltéve hogy törvénytudok, választást lehetne engedni, hogy akár a törvényszéki, akár a beiigazgatási osztályban foglaljanak hellyet; de a mellyet egyszer választottak, azt egyik tisztújítástól a másikig megtartani köteleztessenek — egyedül a köz gyűlésnek állván szabadságában e részben idő közben is változást tehetni. A ml végre ezen két osztálynak hivatali körét különösen érdekli, azt már elnevezéseik is körül belől meghatározzák. E szerént a törvényszéki osztályt mind a polgári, mind a büntető perek elitéilése, s az itélletek végrehajtása, az ide tartozó felsőbb, és legfelsőbb rendeletek, parantsolatok, hivatalos jelentések s levelezések tárgyalása; a közigazgatási, s illetőleg gazdasági osztályt pedig, minden egyéb nem törvénykezési ügyeknek elintézése, fellyebb a köz gyűlések munka körénél előadott és minden városnak magány viszonyaihoz is alkalmazható körül Írással illetné, a rendkívüli • és halasztást nem szenvedő esetekben bizonyos summáig a köz pénztárokai utalványozás jogával is, de felelet terhe alatt felruháztatván. Mind ezekhez azt tartjuk még szükségesnek hozzá tenni, hogy a két testületnek foglalatosságai egymástól olly szorossan elkülönözendők lennének, mi szerint senki is kivéve a Város Kapitányát a fennt kijelelt korlátozással a másik osztályhoz tartozó ki küldetéseket valamint nem kaphatna, úgy azokat el-vállalni sem tartozna, egyedül a fő birónak, mint a város fő tisztviselőjének, kiállásánál fogva figyelmét nem tsak a törvénykezési ügyekre, hanem a beligazgatás minden ágaira kiterjeszteni tartozik, maradván fel a szabadsága tetszése szerént hol a törvényszéki hol a köz igazgatási osztályban elnökölhetni; a város fő kormányzót az elnökség egyedül és ki rekesztőleg a köz gyűlésekben illetvén. Az előre botsátott elvekben egyesülvén által mentünk több királyi városok leveleire mellyek e nemes városhoz különösen a királyi városok ország-gyűlési követeiknek jelen helyzetét és e részbeni teendők sorát illetőleg a közelebbi időkben érkeztek. A 4-k alkotmányos Rend abbeli sérelmét minél fogva követeik a 3-k Rend által szavazati jogukból kiüttetve, az ország gyűlésén tsak szenvedőleges állásra vágynak szoríttatva, minden királyi városok közönségesen érzik; és abban nagy részint megegyeznek, hogy ezen sérelem gyökeres orvoslását elsőben is a királyi városok belső elrendezésén kell kezdeni.— Jelesül Sz.K. Késmárk városa azon a harmadik rend által a királyi városok követei ellen használt ellen vetésnek, miszerént ezek nem a polgárság, hanem tsaE a tanáts és választott hites közönség által választatván, és utasíttatván, nem a polgárságot képviselik, az által látta jónak elejét venni, miszerént ő császári királyi Felségéhez felírást tőn, hogy legkegyelmesebb királyi ideiglenes rendszabálya által elrendelni kegyeskedne, minél fogva minden szabad királyi városokban már a legközelebbi ország gyűlésére küldendő követ szabadon az egész polgárság egyedenkénti szavazása által választassék; a követi utasítások pedig egy a polgárság kiküldötte választmány által, nyilvános tanátskozásban dolgoztassanak ki. Egyszersmind oda is kiterjesztette Késmárk, városa legalázatosabb esedezését, hogy ö Császári Királyi Felsége a városi követek szavazati jogát, és az ország gyűlési szavazás szabályozását legkegyelmesebb királyi előadásai utján az ország-gyűlési tanátskozások első tárgyá-