Debreceni várospolitika 1825-1848 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 20. (Debrecen, 1989)
Debrecen város utasításai az országgyűlési követeknek
is alól a leg többet Ígérőnek. Az illyen polgári Javak pedig többé ki nem válthatók; mi véget &z ugy nevezett symbolica által ádás ezenn esetekbenn meg szüntetik. Hlyen a 17-k Törvény Czikkely, melly meg határoz vánn, hogy a nem nemeseknek is megengedtetik büntető pereiknek felylyebb vitele, midőn nemesekkel eggyütt állanak büntető perbenn, vagy a felperes Tiszti Ügyvéd az itélletet fellyebb vinni tartozik; vagy végre az Itéllet, Hivataltól való meg fosztást foglal magábann: egyszersmind azt rendeli, hogy verettetési büntetéssel az itéllt rab, egy fertály esztendő le folytábann ugyan azonn egy Itélletnél fogva tsak egyszer fenyíttethessék, , és 25. páltzánál többel nem fertály, hanem tsak 1/2 Esztendőnként büntettethessék.— Hasonlóképpen a 18-k Törvény Czikkely szinte, egésszen, melly a Vásári Biróságokról szóll Lásd a T. czitók. Ide tartozik a Szóbeli Perekről rendelkező 20-k Törvény Czikkely is, melly a Sz.Kir.Városokbann az eddigi fenn álló szokást még ez úttal fenn hagyja: és végre a 45-k Törvény Czikkely, melly azt rendeli, hogy jövő Ország Gyűlése alatt a Királyi Udvari fő Törvény Székenn minden fellyebb vitt perek meg visgáltassanak, és végre hajtassanak; a büntető Tiszti ügyvédi, és választó pereknek mindazonáltal, ugy nem külömbenn a szegényeik, özvegyek és árvák fellyebb vitt polgári pereiknek a felvitelbenn, a több felylyebb vitt perek felett elsőbbségök légyen. Meg említendőnek láttzik még ittenn a 33-k Törvény Czikkely is; melly az 1647-ki 78-k Törvény Czikkely bővebb magyarázatjára rendeli, hogy a Sz.Kir. Varosok polgárjai, ha mindjárt kereskedést, vagy mesterséget gyakorolnának is, a helly pénztől mentek és szabadok légyenek. Ezenn érdeklett Törvény Czikkelyeknek tehát, mint Klmes Királyunk ö Felsége által is megerőssittetnek és ki adattatnak, szükség mind az egész T.Ns.Töryény Szék, mind ennek eggyes Tagjai által, a magokat eló adandó esetek alkalmával szorossann és betű szerént foganatba vétetni; egyedül tsak a Vásári Biróság eránt tévénn azonn alázatos észre vételünket, hogy annak tartását a Közönséges Törvényszékek szokott hellyénn is megtörténhetik, és a kinevezendő Elől ülő Ur, a több Tagokat midőnn szükség lészen, akármelly naponn, és annak akármelly részébenn öszve hivattathatja. HBML. IV.A.1011/k.l60 — No 449 Kiadva Komoróczy György: A reformkori Debrecen. Db., 1974. 344—335. old. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Közleményei 6. szám. (Szerk.: Gazdag István) 1839. június 24. 1. Folyó hó 8-án és 15-én költ hivatalos Tudósításaik e mai napon tartott Tanáts és Választott Hites Közönség Gyűlésében felolvastatván,miután abból értesittetünk az Ország Gyűlésen eddig előfordult tárgyak felől,egyszersmind értésünkre esett Követ Uraknak abéli kivánsága,hogy némely tárgyakban magok mihez leendő alkalmaztatások végett utasításunkat ad35