Debreceni várospolitika 1825-1848 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 20. (Debrecen, 1989)

Debrecen város utasításai az országgyűlési követeknek

2- szer. Ha a dézma adás eredeti czélja vevődik figyelembe, ebből a szempontból sem lehet a kir. városokat Dézma alá vetni, mert a Icir. városoknak már külömben is meg van az a patronusi Terhek és köteleztetések (:ámbár ezt Debreczen Városa az 1790-k 26-k T.czikjkeílyre hivatkozva, magára nézve mindenkor sérelmesnek tartotta:) hogy mint más magános Földes Urak Templomokat Oskolákat sat.építeni ujjitani köteleztetnek, a Plebánusokat, Tanitókat, Kántoroíkat, Orgonistákat Egyházfiakat fizetni tartoznak, és igy ha ezen felül még dézmát is tartoznak adni a több adózó néphez képpest kétszeresen ,a nemesekhez képpest pedig háromszorosan terheltetnek, kenteiének lévén adót fizetni, dézmát adni, és e mellett a Patronatussal járó terheket is viselni. , 3- szor Hogy a Kir. Városokat méltán ugy kell tekinteni,mint Nemesi, és igy dézmát fizetni nem tartozó személlyeket,megtetszik onnan, hogy a dézma tulajdon képpen tsak Jobbágyi fundusokon fekszik, —- melly földek, hogy a kir városi Földekből nagyon külömböző természetűek, bizonysága az, hogy a Kir. Varosok földjeiktől háború idején a Törvény szerint fel kelni és subsidiumot adni köteleztetnek, — melly teher egyedül tsak a Nemesi és igy dézma alá nem tartozó földeket s birtokokat érdekelheti. A mi már magokat az egyes Polgárokat, és ezeknek birtokait illeti A Polgároknak egyesülete lévén a Királyi Városi, vagyis egy erköltsi nemes személlyt látni való, hogy a Tagok is,mint az egész alkotó részeit nem lehet meg fosztani azon kiváltságtól mellyet az egészsz bir, és éppen ebből a tekintetből hozták Eleink azon Törvényeket, mellyek a kir.Városok Polgárjai a Vámon réven való fizetés és harminczad alól szinte mint a Nemeseken ki veszik, sőt Homagiumokra nézve is a, Nemeseket a Polgárokkal egyenlőkké teszik; és igy alkotmányos állásokkal megegyező a Kir. Városok Polgárainak az a kívánsága hogy a Dézma adás alól felmentessenek. Erőssiti ezt a földes uri Birtokoktól vett hasonlatosság is, ugyan is ha a Földes Ur haszonvételre Contractus mellett Taxássainak vagy akárkinek másnak kiadja a Dézmától szabad allodiális földjeit, azoktól Dézmát kívánni nem lehet,éppen ugy nem lehet a Polgároktól is, .kik a Kir. Várostól mint Földes Úrtól birják fizetés vagy szolgálat mellett földjeiket, ugyan is ezen birtok a Polgárok keze alatt sem veszti el allodiális természetét. Hogyha pedig azt egyáltaljába es'zközölni nemlehetne hogy a kir.Városok a Dézma fizetés alól általánosan felmentessenek, abban az esetben a hozatandó Törvény czikkelybe még e következendőket óhajtanánk belé iktattatni. 1. Abba a §-ba mellyben arról tétetik rendelés,hogy az allodiális és Praedialis földektől, haszinte ennekelőtte dézma fizetődött is többé nefizetődjön nagyobb bátorság okáért jónak láttnánk belé tétetni hogy a Törvénynek ezen rendelése a kir.Városok birtokába lévő Praediumokra és allodiális földekre is ki terjesztessen. ,2. Azon §-ba mellybe a foglaltatik, hogy ahol eddig dézma nem fizetődött, ennekutánna sem fizetődjön óhajtani lehetne.ha bé menne ezé clausula hogy a régibb időkbeli usus után követelt dézma eránt indított Tabuiaris perek megszüntetődjenek, és az ország Lakosi a Dézmára nézve mostani állapotjokra maradjanak.