Debreceni várospolitika 1825-1848 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 20. (Debrecen, 1989)

Debrecen város utasításai az országgyűlési követeknek

24 1834. február 8. Ország Gyűlési Követünk Sen. Poroszlay Fridrik Ur a közelebb mult Január Hónap 24-én és 28-án költ Leveleiben az eránt kérvén magának potlo utasitást, hogy a midőn a Vármegyék Követjeinek egy része, némely Királyi Városi Követekkel együtt a Tárnok szék megszüntetésére nyilat­koztatta ki a Kerületi Ülésekben vélekedését de a nagyobb rész, a Kii*. Városok többségével együtt annak megtartása mellett szavazott, hanem * a szerkeztetésen leendő némelly modositásokkal, — a Követ Ur Utasí­tása pedig egyenesen a szerkeztetést fogadná el: illyen környülállások kö­zött, ha ez a Tárgy az Országos Ülésben elő vevődik, mellyik rész véleke­dése mellett nyilatkoztatná ki magát? méltóztatott a Ts. és Ns. VáLHit.Kö­zönség az ./. alá ide zárt Jegyző Könyvi Czikkelynél fogva kötelessé­günkbe tenni, hogy az eránt: mellyiket lehetne az érdeklett, s a Követ Ur Levelében bővebben is ki fejtett Javallatok közzül inkább elfogadni, ad­nánk véleményes Tudósítást. A mi tehát az érdeklett Javallatokat illeti minthogy a Követ Urnák adott Utasitásban a Ts.Ns. Tanáts és Ns.V.H.Közönség az Országos Kikül­döttség szerkeztetését méltóztatott elfogadni és igy a Tárnok Szék meg­tartására nyilatkoztatta ki magát, e mellett most is meglehet maradni, s a mennyiben a Kir.Városi Követek által készített, és a Kerületi Ülésekben már tanátskozás alá is vett Törvény Javallatja, a Kir. Városoknak még több kedvezéseket ád, mint az Országos Kiküldöttség szerkeztetése, abban alázatos vélekedésünk szerint azon módosításokkal is, mellyek rajta a Kerületi Ülésbe tétettek, — ha többet nyerni nem lehet, meg lehet nyu­godni. Nevezetesen, kezdvén az 1-ső §-phuson, ámbár ugyan a Vármegyék Követjeinek nagy száma, a Kir. Városi Követek egy részével oda nyilat­koztatta ki értelmét, hogy a Tárnoki Törvény Szék megszüntetődvén, a Városi Perek is fellyebb vitel utján a Kir. Táblára menjenek, főképp abból a szempontból, hogy a Kir. Városok az Ország több Rendjeivel iÜy móddal közelebbi kaptsoíatba vétessenek, de nem lehet tagadni, hogy a Tárnoki Törvény Szék megszüntetése, a Kir.városoknak, mint az Ország Negyedik rendjinek alkotmányos állásán igen nagy sebet ejtene. — Ugyan is a Tárnok Szék eredete, a Kir. Városok eredetével egy korú lévén, ezek­nek nem olly könnyen elbotsátandó igazuk közzé tartozik az a szabadság mellynél fogva Pereiket a feljebb vitel utján is, a magok kebeléből válasz­tandó Birák eleibe terjeszthetik, és legalább az az egy út még nyitva ma­rad előttök, hogy a törvényes pályán magoknak érdemeket szerzett Férj­fiaik a betsület és világi tisztesség léptsőin előre haladhatnak. Ezeken a tekinteteken kívül, mellyek a N. Mlgu Országos Kiküldöttség munkájában is elő vannak számlálva, a Tárnok Szék megtartását javasolja a Perek sebesebb folyamatjánaW elő mozdítása, s a Perlekedő felekre abból három­ló s haszon eszközlése is, mert alig lehet kéttségbe hozni, hogy ha a Tárnok Szék állandó Törvény Szék formában fogja üléseit tartani, kevesebb ba­jokkal lévén elfoglaltatva, sokkal nagyobb sebességgel fogja elvégezni az

Next

/
Oldalképek
Tartalom