Debreceni várospolitika 1825-1848 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 20. (Debrecen, 1989)

BEVEZETÉS

BEVEZETÉS A magyar országgyűlés — két egymással egyenrangú — kamarára, egykorú kifejezéssel élve táblára oszlott. 1833-tól alakult ki az alsótáblán az a szokás, amely szerint a vármegyei követeknek egyenkénti szavazat joguk volt, a városok és káptalanok követei viszont összesen rendelkeztek egy-egy szavazattal. így a szavazatok megállapítására külön kellett egyeztető üléseket tartani — ezeket kerületi üléseknek nevezték. Az érdemi tárgyalások valójában itt folytak. A két tábla között az érintkezés üzenet formájában folyt. Amennyiben egyetértés alakult ki a két tábla között a törvényjavaslat felirat formájában került az uralkodóhoz. Az udvari hivatalok válasza helyben hagyó, elutasító vagy módosítást kívánó lehetett. A rendi képviselet fenti keretei között nem alakulhatott ki az országgyűlés és a társadalom közvetlen kapcsolata. A szabad királyi városok polgársága kiváltságaira féltékenyen elzárkózott privilégiumai mögé, a kamarának alávetett helyzete pedig kizárttá tette, hogy az országos politikában a liberálisok szövetségesévé váljon. A városok országgyűlési jogkörének kibővítése — Gergely András véleménye szerint — csak a városok belszerkezetének demokratizálását követően volt elképzelhető. Balogh István „A városi autonómia" c. tanulmányában helyesen állapította meg, hogy „A negyedik rend országgyűlésen vitt szerepének és jelentőségének látható csökkenése és süllyedése az 1825/26-i országgyűlésen lett nyilvánvaló." (1) Debrecen tanácsa országgyűlési követei számára utasításokban és pótutasításokban határozta meg a követendő politikai irányt. A város sérelmi listája — amelyet több ízben megfogalmaztak — igen terjedelmes volt: királyi cenzus emelése, katonai terhek növekedése, katonák erkölcstelen viselkedése, a zsidók gazdasági tevékenységének kiszélesedése, a királyi városok commissióval terheltetése, az omladozó város1 Balogh István:A város autonomiája.In:Debrecen története 2.k. Szerkesztette: Rácz István.Debrecen,1981.203 old. * 2 A IV.osztály a városi sérelmeket és kivánatokat tartalmazza.Itt a S.pontban, mely Debreczennek egy sérelmét terjeszti elő.úgy vélekedik az országos választmány, hogy e város katholikus egyházra nézve kegyúri terheket teljesíteni törvények értelmében sem kötelezteheték a Helytartótanács áltaLA Rendek ezt kiegészítvén mondák,hogy tehát a városnak a Helytartótanács elleni panasza sereimül beterjesztetik. Az 1843—44-ik évi magyar országgyűlési alsó tábla kerületi üléseinek naplója. Szerkesztette Kovács Ferenc.Budapest,1894.V.kötet 83 old.231.kerületi ülés.1844 július 8.