Debreceni várospolitika 1825-1848 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 20. (Debrecen, 1989)

Debreceni országgyűlési követek tudósításai

hozott Törvények is azokra hivatkozva rendelkeztek az Ország Gyűlés tartásáról—nevezetesen az 1715,14,1827.3. és 179.13.t.Czikelyek és ezekben különösen felhagyatott az hogy ha a szükség ugy kivan ja az idézett Törvények értelmében a három év lefolyta előtt is tartassanak Ország Gyülések.És igy az inditvány nem ujj,ha nem törvényeken alapult köz kivánat lehet az Ország Gyűlésének évenkénti tartása.Mert kiki láthatja, hogy a Nemzet átalakulási tervében annyi a teendő,hogy ha valaha most van az időpont a mely az Ország Gyűlésének évenkéntT tartását szükségessé teszi.Ez által érlelődnek meg és fejlődnek ki jobban a dolgok. —folytonosan működvén az ország az akadályok elhárítása körül, annak szorgalmazásából várhatja egyedül azt a jólétet,s bel boldogságot melyek más alkotmányos országok mind értelmi kimüvelődés, mind vagyonosodás,—müipari,és kereskedési tekintetben, példányképpen állanak előttünk—ez a sajtó szabadság hiányát pótolandja.A négy hónapig tartó rövid Ország Gyűlése nem fárasztván el a tárgyak körül folyvást működő követek feszitett figyelmét annyira mint a több évekig tartó:annál több foganatja leszsz munkájoknak—végre megemlitődött az is;hogy igy van é más alkotmányos országokban is— Szepes Követe Zsedényi Ur ellen nyilatkozatát ezekkel támogatá—hogy igen helyes lesz az inditvány akkor,ha majd az Ország Gyűlése rendeződik;de addig nem lehet ennek haszna. Ugyanis az Ország Gyűlésén felveendő Királyi előadásokra nézve a Követek utasítással lévén ellátva valamely tárgy felett tsak a két Tábla közötti költsönös értekezés—izenet és viszon izenet következtében is hányszor kell a követeknek a küldőivel közlött két tábla közötti eredményekre nézve az utasítás után várakozni,—sőt miután felterjesztetik a Tárgy.s arra K.K.Leirat jön;még akkor is elő áll ismét annak a Törvény hatóságokkali közlésnek szüksége az azzali megelégedés—vagy meg nem elegedés kérdésében:miket ha gyakorlati oldalról megtekint az em^er—nem lehet azt nem jövendölni,hogy annak az évenkénti Ország Gyűlésének nagyon tsekély foganatja lenne.—Az igaz hogy más alkotmányos országokban áll az évenkénti Ország Gyűlése ;de azokban mind a Táblának magok között.—mind a Táblák és fejedelem közötti jogok, és viszonyok a Törvény hozásra nézve alkotmányosan vannak rendezve—a Követek pedig utasítás, és visza hivatási jog fenttartása nélkül több évekre vannak elválasztva,—a mi a dolgok folyamát előmozdítja, —egyszersmind pedig elhárítja a Nemzetnek szünet nélküli Forradalomba tartását mely a gyakorlati utasítás adásának,—s évenkénti Követ választásának tsalhatatlan következménye. Azonban most a Követi Táblának a megyékből Alispányok Szolgabirák sőtt Királyi Hivatalban lévők is ülnek ittEzeknek távoliétökben Helyettesek viszik ugyan a hivatal terhét;de aligha úgymint kellene—ez és több ehez hasonló kérdés is a rendezés által lenne elintézendő.Mig tehát az Ország Gyűlése telyesen nem rendeződik,adig is a Csongráli indítványt nem pártolja—szavazásra tevődvén ki a kérdés. A szavazás a csongrádi inditvány győzelmét hozta. A követek feliratban siirgették,hogy az országgyűlést Pesten kellene tartani.Felvetődött az a kérdés is,hogy a követeket hány évre célszerű megválasztani.A szavazás eredményeként maradt a korábbi állapot.