Debreceni várospolitika 1825-1848 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 20. (Debrecen, 1989)

Debreceni országgyűlési követek tudósításai

4. Á közelebbi Ország Gyűlésén három esztendőre megajánlott adó mennyiségének az Ország Gyűlésére tartozó további meghatározása á ki­fejtendő környülményektől jelesül á só árának lejjebb szállitásától füg­vén mielőtt ennek meg ajánlásába botsátkoznának Követ Urak pótló utasitást kérjenek és várjanak. 5. Á sónak Ország gyűlésén kivül felemelt ára annak megszerezheté­sét az uralkodó pénz szükiben az ország Lakosaira nézve igen megnehe­zítvén, s ezen környülmény mind az embereknek mind a barmoknak egés­ségére kártékony hatást gyakorolván,s á közelebbi esztendőkben uralko­dott marha dög is, melly az Ország Lakosainak értékét rendkivül meg­fogyasztotta á só felemelt árának lévén tulaj donitható annyiban hogy á sót á tenyésztők mint leg biztosabb óvó ; és gyógyitó szert marháiknak elegendő mennyiségben nem nyujhatták,— igyekezzenek azon Követ Urak hogy á só ára lejjebb szállittasson,—| s annak meghatározása az Ország Gyűlési Tanátskozásoktól többé el ne vonattasson, és e végre az 1791.29-k törvény czikkelybe bé iktatott s á nemzetre nézve igen sérel­mesen magyarázott záradék vagy egészszen kitöröltessen, vagy egyedül az 1741-k 21-k T. czikkelyben kijelelt esetekre szoríttasson. 6. Á mennyiben á közelebbi Ország Gyűlésekről fel terjesztett az egész Nemzetet érdeklő előleges és Törvény hatósági egyes sérelmek nagy ré­sze még mind eddig orvosolatlan maradt volna azoknak ujjabb fel ter­jesztését Követ Urak sürgessék. 7. Á királyi Biztosságokkal való tenheltetés,— és az erdőknek á Város tulajdonosi jogaival meg nem egyező s é mellett sok költséggél járó és még is á czélnak meg nem felelő kezelése ellen— mellyet e Város á N- Mlgú Kamarának egyenes parantsolatjai következésibe volt kéntelen elfogadni—az 1825-k Ország Gyűlésére fel terjesztett panaszait á Vá­rosnak az Ország Rendéi is valóságos sérelmeknek elesmervén, s mint illyeneket orvoslás végett felterjesztvén: mivel ezen panaszokra meg nyugtató válasz nem érkezett sőt azólta is é Város ujjabb Kir. Biztos­sággal terheltetvén, két erdő vizsgálónak felvételére á Követ Uraknak Párba kiadandó Kamarai Rendelet által kénszerittetett, s ezáltal tulaj­donosi jogaiban ujjabb sérelmet szenvedett, igyekezzenek Követ Urak hogy ezen ujjabb sérelem is á többiek sorába fel vétetvén ö Felsége eleibe terjesztessen. / 8. Az 1833-k esztendőben tartott hellybeli Tisztujjitás alkalmával á szabad választási jogon ejtett s á közelebbi Ország Gyűléséből ő Felsége eleibe orvoslás végett felterjesztett sérelmeire é Városnak semmi válasz nem érkezvén igyekezzenek Követ Urak az országosan egybe gyűlendő Karok és Rendek közben járását arra meg nyerni hogy ezen fel terjesz­tett sérelmekre adandó Kegyelmes Kir. Válasz eránt ő Felsége ujjolag megkérettessen. 9. Á közelebb tartatott Ország Gyűlésein oda lévén intézve á Vármegyék Követei többségének törekedése, hogy á Királyi Városok Követeinek ösz­vesége tsak egy szavazattal birjon, mivel ezen gyakorlat á Törvények je­lesül ke. 1608.1-ső és 1687. 17-k Törvény Czikkelyek ellenére s á Kir. Városok sérelmére van,— 4 ezen sérelemnek orvoslása mind az 1836-k Ország Gyűlésén jelenvolt követek által mind egyes Kir. Városok felírá­sai által ö Felségétől kérettetett adandó alkalommal oda munkáljanak Követ Urak hogy ha az Ország Gyűlése rendezése vétet,ik köz tanátsko-

Next

/
Oldalképek
Tartalom