Debreceni várospolitika 1825-1848 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 20. (Debrecen, 1989)

Debreceni országgyűlési követek tudósításai

4. szer: A Békési Biztosság iránti sérelmet tárgyalták. Á Kk,és Rk á Királyi Biztosi vizsgálatot rendelő Királyi parantsolatokból eredő sérel­meik valósága támogatására felihordott okaiknál továbbá is meg maradni kívántak, s nem állván ellent á Méltóságos Elölülő hathatós felszóllitá­sa, á szerkeztetés meg maradt. 5 ör. A korábban már említésre került Borsod, illetőleg Zala várme­gyék sérelmei közül a Rendek csak a Zala vármegyei sérelem felter-' jesztését támogatják. 6 or A Nemes Bod János eljogattatását tárgyaló második "Izenet" került elfogadásra . . . 7 szer. Az Ország Előleges Sérelmei, s kivánatai eránt múlt 1835 év Nov. 20.kán ki adott K.K. Válasz tárgyában készült harmadik, s á ll.dik sz.a. ide fektetett Izenete. Ennek nevezetes részét tévén az Országhoz vissza kaptsolt 3 Megyék, és egy Kerület jelenleg fen álló jussainak, s kiváltságaiknak biztosítása, különösen pedig á Vallás, és só tárgyára néz­ve, szükségesnek tartották a Karok, és Rendek, mind ezekről tökéiletes­sen határozni, á M. Előlülő á MFRK által tett javallatát sürgette, hogy fogadják el, azt állítván jelessen az Unitaria vallásra nézve,hogy azoknak száma, kik á mondott valláson vágynak, igen tsekély, annálfogva arról felesleges is volna törvényben rendelkezni, Horváth Ország Követje pe­dig, annyiban jelenvén ki magát az Izenet ellen, á mennyiben abban ál­talánossan mondódik ki á vallás szabad gyakorolhatása az Országhoz kaptsolt, és tartozó minden részében, á nagy többség á szerkesztés mel­lett maradt. 8.szor Vizsgálat alá vétetett még ezen Ország gyűlésén törvénybe vé­tetni kivánt tárgyak eránt készült Negyedik Izenete á Karoknak.. .Á szóbeli perekre nézve javallt Törvény Czikkely felterjesztésében— ámbár az abban előadott elveket nem tehetik magokévá, á MFRendek, az idő meg nyerése,és á több, s nagy fontosságú tárgyak siettetése tekinte­téből meg eggyezvén, most midőn ezen Izenet fel vétetett, s á következő Tizedről rendelkező Czikkely vétetett vóna elő, á Királyi Városok részé­ről, á polgárok közül választandó két itélő birák eránt tétettek némely észrevételek,jelessen, hogy az által adomány levelekben meg állapított, s elhatározott választás módja, és rendje zavartatik meg, á pénztárak ujj fizetésekkel terheltetnek, az eddig sikerrel és jó kimenetellel diva­tozó szokás változtatódik meg, annál fogva sürgették, hogy á mondott Törvény Czikkelynek á Kir. városokról rendelkező §phusa hagyattasson ki, s az eddigi volt szokás, és á szóbeli perek elitélése módjába gyakor­lott rend hagyattasson meg, melyre midőn á M. Előlülő á két Táblának meg eggyesülését országgyűlési határozatnak tartván, azt jelenté ki, hogy attól ez úttal el állani nem lehetne, s á két Tábla által bé végzett tárgyat ujjra tanácskozás alá venni, az ország gyűlési tanácskozások ellenére volna, több városi követek az Elölülő előadása ellen nyilatkoztatták ma­gokat, Eperjes várossá Követje nyilván azt jelenté ki, hogy azon határo­zatokat, s végzéseket, melyek egy rendnek t.i. á Negyediknek befolyása nélkül hozódtak, s alkotódtak, törvényeseknek nem esmérheti, annálfog­va azoknak mindenkor,és minden időben ünnepéjjesen ellene mond ez, s ehez hasonló több elő adások,nevezetes,és heves vitatásra szolgáltattak alkalmat,s módot nyújtottak á szavazatok mostani állásának magyaráz­gatására, és az egész törvényhozó test jelenleges helyhezetének elren-

Next

/
Oldalképek
Tartalom