Debreceni várospolitika 1825-1848 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 20. (Debrecen, 1989)

Debrecen város sérelmei

ros Házának közel 40. Esztendő ólta kért és sürgetett ujjonnan való építését, munkába kívánná vétetni, nem tsak abban sok ideig akadályt szenved, hanem jóllehet maga á Természet Adományához és á hellybeli szorgalmatosságnoz képpest sokféle matériálekkal bővölködik, még is azokat maga hasznára nem fordithattya, hanem az Aedilis Directio Systemájánál fogva arra szoritódik, hogy minden épités előre á Mester emberek közt olly móddal kotyavetyéltetik, hogy ki épiti kevesebbért? de á mellett á Matériálék ára á Directio által meg határoztatván, á szerént tartozik á Város á maga Matériáiéit á Mester embernek óltsó áron által adni, és így á maga kárával á Mester ember hasznát elő mozdítani, Mellyből á többek közt két praejudicium származik, egyik az, hogy.á Közönség á maga jövedelmének á köz hasznú tzélra lehető fordításában meg köttetik, másik az, hogy á Mester emberek á munka árának sokszor szembetűnő leszállítása mellett természetesen minél kevesebb költséggel kívánván munkájokat el végezni, á hol tsak lehet mind á Gazdát, mind az Épületet, á legnagyobb vigyázás mellett is, mind soliditássára, mind díszére nézve, megtsallyák, á melly, kivált egy közönséges Épületben mind á kettő különösen megkívántatik. 6. Nagy sérelmére szolgál ezen Város Földes Uri Jussának az is, hogy minekutánna á birtokában levő Erdőket apró tserebujákból á jó gondosság és vigyázat mellett sok költséggel esméretes virágzó állapotra fel nevelte, és oly rendel fel osztotta, hogy bizonyos Esztendők el telesével, mind á Város, mind á Polgárság Fabeli szükségei ki telnek á nélkül, hogy az Erdők vágásának e szerént fel osztott rendi idővel fogyatkozást szenvedne, ellent nem állhatván több rendbeli nyomós Fel-írásai, 1816-ban arra szoritódott á Város, hogy az ugy nevezett forestrale Systemához képpest, á Camerális Fő Erdő Mester által cándidált esmeretlen három Camerális Személlyek közzül, Systematicus Erdő Mestert tartozott választani, még pedig olyan ki szabott fizetésre á milyen az első Magistratualis Személynek sints. Tsak hamar meg mutatta azonban á tapasztalás, hogy mindjárt á leg első Systematicus Erdő Mester nem tsak á már virágzó Erdőkre nem vigyázott, és azokat nem gyarapította, hanem pusztította, mert alattomos utakon az Erdőkből pénzt szerezni igyekezett, és midőn azért meg szóllitódott magát Camerális Tisztnek tartván, á tartozó engedelmességet is meg tagadta, melly ért Fiscalis Actio rendelődvén ellene, az, Felsőbb Hellyen cassálódott, hanem Commissió által vizsgáltatódván meg á dolga, végtére tsakugyan ő is hivatalából el mozditódott, de az általa okozott kár meg nem térítődött. Hasonló Állapotban van á második mostani Systematicus Erdő Mester is, mert ez is afféle praevaricatioért s maga viseletéért Fiscális Actió alatt van. Bizonyos pedig á Számadásokból az is, hogy az emiitett hüségtelen Erdő Mesterekre és az ő sikertelen manipulatiojókra tett tsak egy esztendőbeli költség is sokkal többre ment, mint az Ö előttök szóigált helybeli Polgári Esküdtek közzül választott Erdő Inspectoroknak és Erdő Szóigáknak fizetése átalyába tett. Ide járulnak pedig még á Camerális Fő Erdő Mester Ur számára, esztendőnként á Városra rovott Diurnumok is. Kéri azért á Város, hogy ezen idegen és káros administrativ terhe alól szabadittasson fel, hogy mint Földes Ur, á maga nemesi Birtokainak á Köz-Jó tzéljához keppest szabadon hasznát vehesse. HBML.IV.A. 1011/r. 2. Szabad Királyi Debreczen Várossá magános Sérelmei.