Pósalaki János: Debrecen siralmas állapotának megvilágítása 1685-1696 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 17. (Debrecen, 1987)
Hivatalba lépése táján házas-feleséges ember volt. Háza az akkor még álló, középkori ferences kolostor (ekkor már belső Ispotály) szomszédságában, a mai Tóthfalusi tér keleti oldalának közepe táján állott. Egy telken talán két ház is volt, mert az egyiket 1685-ben eladta. Vevőjével három esztendeig pereskedett az ára miatt. 1684ben már szőlője is van a Tócóskertben, amelyet időjártával több ízben is gyarapított. Hosszú élete során négyszer nősült. Első feleségét Munkácsi Katalinnak hívták, három alkalommal módos özvegyasszonyt vett el. 7 A Thököly-felkelés sikerei nyomán Debrecen helyzete a korábbi korszakhoz képest nemcsak megnehezült, de a polgárai vagyonbiztonsága is megrendült. Az erdélyi fejedelemség még fenntartja e terület és a város feletti szuverenitását, alkalmilag támogatja is a török államot képviselő parancsnokokkal szemben, de a tényleges hatalmat a törökkel szövetségben levő Thököly Imre gyakorolja. Ő azonban nem elég erős, hogy meggátolja és közömbösítse a Böszörményben, Kálióban és Szatmáron székelő császári őrség parancsnokai hatalmaskodását. Debrecen küldöttei 1680-ban a böszörményi parancsnokkal tárgyalnak, 1685 őszén Sapponara tábornok, a szatmári vár parancsnokának levelét kézbesítik a Pestet ostromló Károly lotharingiai hercegnek és Sulz generálisnak. 8 A sikertelen ostrom után 1685/86 telén Caraffa tábornok parancsnoksága alatt a télire beszállásolt csapatok ellátására kivetett több százezer forintnyi sarc hallatlan kegyetlenséggel való behajtásának tanúja és szenvedője volt. Erre hivatkozik a közölt emlékiratban (2. sz. irat), de még egy emberöltő múlva is emlékeztette erre a magisztrátus azon tagjait, akik már csak atyáik elbeszéléséből ismerhették ezt az eseményt. 9 A tanács és a választott hites közönség bölcs és előrelátó vezetői már Bécs 1685. évi sikertelen ostroma után felvették a kapcsolatot a számottevő katonai vezetőkkel. A debreceni tőzsérek vállalták a Buda ostromára készülő császári hadsereg hússal való ellátását. A város vezetői az egyes parancsnokoknak tett szolgálataik fejében nem mulasztatták el ezekről bizonyságleveleket, máskor menleveleket kérni. 1689. október 24-én Barta Boldizsár főbíró, Sárándi Dániel szenátor és Pósalaki János aljegyző küldöttségben járt Bécsben. Ezeket a leveleket bemutatva nyerték el I. Lipóttól a Rudolf által 1600-ban kiadott diploma megerősítését. Ez az oklevél Debrecent „királyi szabadalmas mezővárosnak" nyilvánította. Az első lépés megtörtént a szabad királyi városi jogállást biztosító privilégium elnyerésére. A harminchét éves Pósalakinak ez az első bécsi útja, az ilyen tárgyalásokat a következő évtizedek alatt többször — leginkább sikerrel — meg fogja még ismételni. 10 Az 1717-ben a várost vezető testülethez adott folyamodásában nem csekély önérzettel emlékeztette a jóval fiatalabb sorstársait: „hányszőri utazás, mennyi fáradozás, méltóságok szívének enyhítésére, meghajtására, mennyi epekedés, vigyázás, bádgyasztó tekergés kívántatott, nehéz volna megfontolni, mindezekre és több hasznos munkákra Isten segítsége által munkálkodtam, hol egy, hol más mellettem levőkkel, mások is én nyomomon jártának." 11 Közvetlen és közvetett bizonyítékok szólnak amellett hogy, Debrecen ez időbeli vezetői között ő is ott van, akik minden fórumon szorgalmazták a város rendi jog7 Házára: HBML. IV. A. 1011/a. 20. k. 254. old.; 22. k. 122., 415., 426. old.; Szőlővásárlásra: 21. k. 956., 969. old.; 22. k. 32., 258. old.; 23. k. 253—254., 387. old.; 24. k. 775. old. — Feleségére 20. k. 464., 478. old. Egy hetven évvel későbbi vizsgálat Seres Katalint mondja első feleségének. OL. Kam. lvt. NRA. Fasc. 1334. 1754. márc. 26. 8 TT. 1909. 536., 1911: 183. old. 9 HBML. IV. A. 1021/b. 1037. sz. „B" jegyű ir. 1. pont. 10 Uo. IV. A. 1011/a. 24. k. 22., 587., 765. old.; IV. A. 1021/a. Muo. 193. (régi 524. sz.); IV. A. 1021/b. 300 sz.; Szűcs I.: i. m. 496. old. 11 HBML. IV. A. 1021/b. 1037. sz. „B" jegyű irat.