Pósalaki János: Debrecen siralmas állapotának megvilágítása 1685-1696 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 17. (Debrecen, 1987)

bona termett. Most is néhány hónap óta az ellenségtó'l és futástól való hasonló rettegés szorongatta szívünket és még most sem szűnt meg. Ezért van az, hogy az ellenség feló'l szállongó különböző hírek között nem merünk a mezőre kimenni. Az őszi időt mindennapi rettegésben vesztegheverésben töltve, a szántást-vetést elhanyagoljuk. Azt pedig bárki elképzelheti, hogy ebből a gabona milyen drágasága következik majd be. A terhek könnyebbítéséért könyörgés: Amilyen gond volt a római nép megteremtése Akkora teher volt ennyi bajnak elviselése. Nem vár az idő urak! Uraink segítsetek rajtunk. Megyén elég eddig, ennyi terhet a vállunkra rakni. Ennyi baj tűrésére adjatok már pihenést nekünk. A temérdek súly alatt ránk ne szakadjon a ház. Debrecenben, 1696. szeptember 9. Szabad királyi Debrecen város bírája, tanácsa és egész közönsége. • • - .' - •. . Vége. — HBML. IV. A 1021/b. 479. sz. '• i • f •' • . , • • flp3 • • . ... .-3;r,.:ü^ !:-"•• , !;;'. ' j } a; •... • Pósaiaki János első folyamodása a tanácshoz Debrecen 1713. dec. 26. Tekintetes, nemzetes, becsületes uram! Ezelőtt való negyedik esztendőben tekintetes nemzetes bíró és fürmender, úgy némely tanácsbeli becsületes uramékkal külön-külön praevie communicalt, mindenektül helyesnek mondatott és kívánt resolutiónak jó reménysége felől való biztatással a nemes tanácsnak és communitásnak praesentálni javasoltatott és praesentáltatott alázatos instantiámban declaráltam vala, elsőbben, hogy ifjúságomtól vénségemig (melyen már sok szomorú változásokkal, kárvallásokkal teljes harminchat esztendők folytának el) a nemes városnak minemű nagy és nehéz dolgaiban, veszedelmes állapotokban, mely sok fáradsággal, testemnek erőmnek törődésével, bádgyaztatásaival, tusakodásokkal, munkálkodtam, fáradoztam, Másodszor, hogy sok fáradságos munkáim nem voltának haszontalanok, hanem súlyos és elviselhetetlen terheink nagy gradushoz való és sok ezerekből álló könnyebbítésére, szálíttatására, sok és maradékra is terjedő elfordítására, megelőzésére saeculumokra tartozó megbecsülhetetlen hasznára, mindezek között tiszta vallásunknak, isteni tiszteletünknek oltalmazására és őszent felsége dicsőségének terjesztésére szolgáltának. Harmadszor, hogy ennyi esztendők forgásiban, annyi sok hasznos szolgálatomért, erőmnek megfogyatkozásáig való fáradozásomért érdemlettem volna és érdemelnék, sőt ha más ilyen nagy városban és vármegyében, annyi idők alatt olyan nagy dolgokban szolgáltam volna, vettem volna annyi remuneratiót, hogy maradékimnak is elég jutott és maradt volna. Ds nekem többire semmi remuneratióm nem volt másként pedig