Debrecen város magistratusának jegyzőkönyvei 1567-1568 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 15. (Debrecen, 1986)

A debreceni magisztrátus jegyzőkönyveinek 1567—68-as bejegyzései a korábbiakhoz hasonlóan sok értékes és fontos adatot őriznek meg számunkra. Ezek a szűkszavúan és sok esetben mellékesen odavetett megjegyzések tovább gazdagítják a XVI. század közepének Debrecenéről kialakított képet. A debreceni polgárok széles körű kapcsolatait bizonyítja, hogy a jegyzőkönyvekben az év során több mint 60 földrajzi név szerepel. A város közelében lévők mellett erdélyi, felvidéki, szatmári, beregi, Duna—Tisza köziek egyaránt akadnak. Külföldi hely viszont egyetlen fordul elő, s ez —jellemző módon — Bécs. Viszonylag jelentős a betelepülők száma, akik Debrecen „jobbágyaivá adták magukat". A jobbággyá válás kifejezés ekkor azt jelentette, hogy Debrecen polgáraivá, a város valóságos tagjaivá váltak. A polgár név és polgári jogok őket is megillették. A tárgymutatóban ezért a polgárrá válás címszó alatt soroltuk fel Őket. A személynevek közül foglalkozásra utalnak és így a városban a mesterség jelenlétét bizonyítják: Erszénygyártó, Nyereggyártó, Lakatgyártó, Tűgyártó, Kalácssütő, Ruhaáros, Vasáros nevek. Fényűzési iparra utal a Hímvarró név. Ötvöstárgyak jelenlétét ugyancsak több adat támasztja alá: ezüst javak elosztásáról intézkednek, ezüst kehely, ezüst kupa, aranyozott ezüst kupa, ezüst kanál, aranygyűrű, vésett kövek, ezüst hüvely lánccal. Pártaövet is említenek, amely ennek az időszaknak remekművű ötvösmunkája volt. Áruféleségekre utalnak a különféle posztó elnevezések, mint skarlát, fehér, purgamalis, csemely. Egy esetben szőnyeg is szerepel. Viseletre következtethetünk a rókasuba, gyapjú kabát, fekete asszonyi köpeny, báránybélés, süveg, arany és ezüst fonalból készült kötés említéséből. A korabeli mértékekre ugyancsak több példát találunk. Ilyen a hordó süveg említése, amely arra utal, hogy ebben az időben hordószámra számították a süveget. Építészettörténeti adalék a boltozott kőházra való utalás, amely a piacon található. Egy becslésnél a leégett kastélyról van szó. Egy másik feljegyzés szárazmalomra vonatkozik. Ugyancsak találkozunk a város kútja említésével. A jegyzőkönyv adatai településtörténeti szempontból is érdeklődésre tarthatnak számot. A város régi utcái közül a Szent Mihály, Szent Miklós, Szent Anna, Péterfi Jakab, Cegléd, Várad, Német, Hatvan, Piac és Kisvarga utca felsorolása figyelemre méltó. A Várad utcán lévő Ispotály kertjéről szóló tudósítás ugyancsak lényeges adat, amely tovább gazdagítja a kertekre vonatkozó, a közelmúltban megjelent tanulmány eredményeit. A Német utca sorompójáról szóló tudósítás is hasznos kutatási támpont. A városi hivatalok, közigazgatás területéről a főbíró mellett a szenátus, szenátorok, esküdtek, esküdtbíró, vásárbíró, ispotálymester, utcakapitány, lovak őrzője szerepel. A korszak városon kívüli nagy történelmi eseményei közül a nótáriusok Gyula ostromát és Németi pusztítását jegyzik fel. Meteorológiai adatként hasznosítható az a bejegyzés, amely a tél keménysége miatt juhok pusztulásáról szól. Ez a néhány témakiemelés is jól érzékelteti, hogy a tanácsülési jegyzőkönyvek szinte kimeríthetetlen tárházai e korszak kulturális és gazdasági életére vonatkozó adatoknak.