Dobozi levelek 1703-1709 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Debrecen, 1986)

megtívedtünk és még ily extremitásban nem jutottunk, amelyre nézve soha mit csináljunk, még azt sem tudjuk. Ezzel ajánlván Nagyságod grátiájában magamat maradok Nagyságodnak alázatos szolgája Debr. 21. Martij reggel Dobozi István mp. Jelzet és év nélkül 148. Debrecen, (év nélkül) november 28. Méltóságos fogenerális, nekem nagy jó Uram! Kállóbul 26-dikán költ Excellentiád méltóságos levelére, mihelt tegnap vettem, Kálióra dirigálván, ottan alázatosan válaszoltam, s amikrül tudtam, informáltam. Ha késedelem nélkül (a szokás szerint) mehetett volna levelem Excellentiád méltóságos parancsolatjára, valamiket kívántatott tekintetes generális Bagosi Pál uram, a város praestálta. Úgy hiszem, tegnap elindultanak és talán a célra el is érkeztének, azólta ugyan semmit sem hallhattam aziránt. Úgy másunnan is, sehonnan nincsen semmi occurentiám. Nem kétlem, minden órában érkezik kezemhez Excellentiádnak szóló levél, úgy magam is tudósítani, ha mit érthetek, el nem mulasztom. Bárcsak azt méltóztatott volna parancsolni, hova dirigáljam, vagy merre expediáljam. Ugyanis tapasztalatom a levelek tévedezve és késedelemmel való járását. Ezzel Excellentiád méltóságos grátiájában ajánlván magamat maradok Excellentiádnak alázatos szolgája Debrecz. 28 9 br. délben Dobozi István mp. Jelzet és év nélkül. 149. Debrecen, (év és hónap nélkül) Méltóságos fogenerális, nekem nagy jó Uram! Károlybul még \5ta költ Nagyságod méltóságos levelét most estve későn veszem, nagy alázatosan, melynek későn vitele miatt, hogy se felséges fejedelem kegyelmes urunknak, se Nagyságodnak nem udvarolhatok oly hirtelen, nem kevéssé bánom. Magamtul pedig teljességgel lehetetlen, ugyanis, az egyik lábomat még jól a földre sem tehetem. Eddig szüntelen folyó, sőt egymást űző veszedelmes hírek miatt azon a summán, a kínos nyavalyák is rajtam lévén, elmémet nem forgathattam, annyival inkább másokkal nem communicálhattam. Isten pihenést engedvén, leszen reá gondom és róla tudósítani el nem mulasztom az üdo alatt is, ha mi jó consolátiót méltóztatik Nagyságod írni, alázatosan veszem. E mostanit pedig nagyon köszönöm. Hogy pedig én a németiül ne irtózzam, soha a fejembül senki nem verheti, mert még Carafa idejében experiáltam, másként soha imaginálni sem tudtam, az mikor az Evangéliumokban olvastam, hogy mit tegyen a mi Urunk Jézus Christusnak vírrel való verítékezése etc. Nemes vitézlő Szűcs János úr levelét most veszem, Kábára megérkezett, de semmit sem hoztak. Ezzel Nagyságod méltóságos grátiájában ajánlván magamat maradok Excellentiádnak alázatos szolgája Debr. 17. écczaka Dobozi István mp. Jelzet, év és hónap nélkül Közölte: Géresi Kálmán 1894. 121.1.)