Dobozi levelek 1703-1709 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Debrecen, 1986)

(Dobozi írása:) P.s. Minthogy a táborra parancsolt szekerek nagyrészént árpával, borral meglesznek terheltetvén, talán jobb volna előre a tábor felé Nagyságod (eltörlődött) utánnok másokat indítani, mint Ecsed felé vissza. Tessék azért Nagyságodnak eránta diszponálni, mint jónak tetszik, a vonó lovakat, úgy a lovas szekereket együtt oda küldhetnénk, ha a táborig más alkalmatossággal tetszenék azon szükségre való terhet szállítatni Nagyságodnak etc. 1708. Máj. Fasc. 2. B. 26. 114. Debrecen, 1708. május 25. Méltóságos főgenerális, nekem jó Uram! Nagyságod méltóságos levelét alázatosan vettem. N. Gálffy Mihály úr az erdélyi rézpénzt békével ide hozatta, felméretvén, az árát felvette, amint maga Ő kegyelme referálni fogja, a törökök már holnap elindulnak. Ajánlván ezzel Nagyságod méltóságos grátiájában magamat, maradok Nagyságodnak alázatos szolgája Dobozi István Debrecz. 25. Máj. 1708 1708. Máj. Fasc. 2. B. 30. 115. Debrecen, 1708. május 26. Méltóságos főgenerális, nekem nagy jó Uram! Nagyságod méltóságos parancsolatja szerint Kovács Lászlót elküldöttem, ki is csak az éttczaka érkezett haza. Odaki volt az Hegyközre munkára. Recomendálom nyavalyást, méltóztassék Nagyságod szabadítani. Irtózik, amint látom, ha nyomorúságra vissza kelletik menni, de bízik is Nagyságod grátiájában. Tegnap a Diószegre commandérozott hadak számára, kik felől Nagyságod írt vala, kenyereket küldék, de mint értem, oda nem érkeztének meg eddig. Fordíttathatik a bloquáda szükségére, ha amoda nem kívántatik. írtam egyebekről is és azelőtt, vehette Nagyságod leveleimet, noha más felé dirigáltam. Ajánlom ezzel Nagyságod grátiájában magamat és maradok Nagyságodnak alázatos szolgája Dobozi István Debrecz, 26 Maji 1708. P.s. Ezen szegény Kovács László nagyon fél, hogy visszaküldvén odamarad, igen assecuráltam, s kérem is iránta alázatosan mutassa grátiáját. 1708. Máj. Fasc. 2. B: 32. 116. Debrecen, 1708. június 1. Méltóságos főgenerális, nekem nagy jó Uram! Nagyságod méltóságos parancsolatjára mi az álgyúk eleibe való 16 lovakat és az por, s golyóbis alá való szekereket, amit el lehetett készíteni, elküldöttem. Ha melyek nélkül el lehetne közülök azon expeditió, alázatosan megköszönné az nemes város, visszabocsátani méltóztatna Nagyságod. Az ötven cseber, s úgy a 100 cöb. árpát