Dobozi levelek 1703-1709 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Debrecen, 1986)

én obligátióm szerint valami olyast értek azonnal communicalom Nagyságoddal. Ajánlom emellett magamat tapasztalt gratájában maradok Nagyságodnak igaz legkisebb szolgája Dobozi István mp. Debr. 5. 9-br. 1703. 1703. Nov. Fasc. 3. C. 12. 3. Debrecen, 1703. november 6. Közölve Géresi Kálmán: Nagykárolyi Gróf Károlyi család oklevéltára. Bp. 1897. V. 42^13. 1705. Nov. Fasc. 3. C. 18. 4. Debrecen, 1703. november 9. Ajánlom jó uramnak, Nagyságodnak alázatos köteles szolgálatomat. Nagyságod 3 praesentis Körösiül nékem írt levelét tegnap este későn alázatosan vettem, tudósítását igen köszönöm; a panaszra úgy ítélem okot nem adtam, mert Nagyságodnak egy néhány ízben írtam elsőbben Deák Ferenc úr hadnagyiul, Bor­bély Istvántul, azután itt való Komáromi István kereskedő embertül, harmadszor egyenesen Madarasra mittáltam, hogy onnan tovább küldjék, ez negyedik levelem. Engedje az Isten találja Nagyságodat szerencsés órában. Említett Borbély István hadnagytul 100 csomó töltést is küldöttem, kovát teljességgel nem kaphatni, ami kevés port csinálhatnak aprónként a portörők, azt kegyelmes urunk szorgalmatosan Tokaj alá hordatja. Ami hírek itt voltának, feljebb írt levelemben Nagyságodnak meg­írtam, most egyéb nincsen ennél, melyet includáltam. Ha mi olyat értek Nagyságod­nak per expressum megküldeni kész vagyok, én is onnan nagyságod tudósítását el­várom. Ajánlván magamat nagyságod úri grátiájában, mindenkor maradok Nagysá­godnak alázatos szolgája Dobozi István mp. Debrecen. 9. 9-br. 1703. 1703. Nov. Fasc. 3. C. 24. 5. Debrecen, 1704. március 16. Alázatos szolgálatomat ajánlom Nagyságodnak. Néhány rendbeli leveleimnek bár csak elvételét érthettem volna Nagyságodtul, mégis könnyebbnek esnék, mindazáltal Isten áldja meg a méltóságát ő nagyságát Nagyságod jó tetszéséből méltóztatik velem közleni. Nagyságodat odafel eléggé bol­dogul, folyó dolgairul és állapotirul melyekért az Űr Istennek szent neve áldassák s továbbra is azon jó Istenünk öregbítse s nevelje előmenetelit megnyomorodott édes nemzetünknek. Azon említett communicátiókban vészek consolatiot, másként e mi nyomorult földünkön forgó dolgok még eddig kevés vigasztalásra való alkalmatos­ságot szolgáltattanak, de talán az Úr Isten mi rajtunk is könyörül. Törökországbul kijött régi kurucság Orlai urammal ő kegyelmével együtt igen jól viselek magokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom