Dobozi levelek 1703-1709 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Debrecen, 1986)

említi. Inkább hitelt kell adnunk a jegyzőkönyvi bejegyzésnek, amely szerint halála 1709. nov. 14-én következett be és másnap el is temették: „a város és az egyház nagy romlásával".

31 Szűcs István szerint házasságából 13 gyermek született. Valószínűleg ezek közül legidősebb fia volt az az István (Dobozi III. István), akiről a közölt levelekben kétszer is esik szó és aki számára 1704-ben a tarcali fiskális szőlőkből fejedelmi adományt szeretett volna kapni.

32 Dobozi (III.) István nemsokára követte atyját a halálba, mert 27 éves korában halt meg, mint a város és a haza nagy reménye szállott a sírba. Eszerint 1683-ban született és itteni iskolái elvégzése után két ízben is járt Angliában és a belga földön. Szűcs István közli a síremlékébe vésett feliratot. Második külföldi útja összefüggésben áll a fejedelemnek azzal a diplomáciai erőfeszítésével, hogy a protestáns hatalmakat nyerje meg a békekötéshez közbenjáróknak. Mivel 1710 tavaszán, apja halála hírére hazatért, az erdélyi protestáns rendek Teleki Pált küldték ki helyette. Poroszországi tartózkodása alatt, talán éppen a hazatérése költségeire, a porosz választófejedelem udvari prédikátorától 602 forintot vett fel váltóra, amit később a város egyenlített ki helyette. Felesége Gyürki Pál kuruc generális leánya volt. Érthető — amint a levelekben olvassuk —, ha az apja több ízben sürgette Károlyit, hogy e táj védelmével nászurát bízza meg.

33 Dobozi Istvánnak az adókönyvek szerint 1690 óta a lakóháza a Cegléd utcai adófizetők sorában van feljegyezve. Valóban itt állhatott, mert a telke mellett levő házat 1690-ben adósság fejében neki ítélte a tanács, de ugyancsak adósától szerezte meg 1697-ben az ugyanezen utcában levő harmadik házat. Volt még egy negyedik háza is a Várad utcában, a napnyugati soron. Mindezeket 1703-ban eladta és a város által adóhátralék miatt lefoglalt puszta háztelket vette meg romladozó pincéjével együtt. Ezen a telken (ma Vörös Hadsereg útja 26—28.) építette fel tekintélyes polgárházát, amely az örökösökkel folytatott többszöri egyezkedés után a városra szállott, 1731-ben.

34 A koporsó alakú kis síremlékeik után róluk elnevezett, Cegléd utcai kisajtón kívül levő temetőt 1925—1930 között lakóházakkal építették be. : 31 Szűcs István: i. m. 348. — Az 1709. évi tisztújítási névsorban, az esküdtek első asztalánál elsőnek foglalt helyet. Neve mellé utólag jegyezték be latin nyelven: „Meghalt 1709. nov. 14-én és eltemettetett ugyanazon hónap 15-én a város és egyház nagy romlásával." HBmL. IV. A. 101 l/a. 27. k. 550. 32 István fiával kapcsolatban 1710. április 29-én írja Rákóczi, hogy Németalföldön volt, apja halálára hazafelé jön. A máig meglevő koporsó alakú sírkövén a felirat mostanra olvashatatlanná kopott. Arch. Rák. I. o. 1. k. 216; 3. k. 246—247. 33 Arch. Rák. I. o. 3. k. 415.; — Szűcs István: i. m. 348.; HBmL. IV. A. 1021/b. 1201. 34 Uo. IV. A. 101 l/a. 22. k. 643; 24. k. 54, 542; 25. k. 639; — ZoltaiLajos: Debrecen helyrajzi története (kézirat). Déri Múzeum Történeti Adattár 190. sz.