Barta Boldizsár: Rövid chronika - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Debrecen, 1984)

Élete alkonyán, 1686-ban Caraffa generális sarcolása évében ő a város főbírája, majd 1689-ben ismét viseli e tisztséget. Az 1660-as Szejdi hadjárat és Várad eleste annyira megrázta a város polgárait, hogy úgy érezték, a velük történteket meg kell őrizni a feledéstől tanulságként a későbbi utódok számára. Munkája bevezetésében Barta Boldizsár is ezt tartja legfontosabb feladatának. A Rövid Chronica 1666-ban látott napvilágot Debrecen nyomdájában. Az első kiadás jelentőségét növeli, hogy a város egyetlen e korbeli világi jellegű kiadványa 1692-ig. Az 1658—1664-es jegyzőkönyv bevezetőjét Diószegi Ferenc, a város jegyzője írta meg 1666-ban, melyben az olvasók figyelmébe ajánlja Barta Boldizsár könyvét. A Rövid Chronica az első tudatos gyűjtőmunkával készült feljegyzés a város múltjáról. Barta Boldizsár forrásként használta föl a városi jegyzőkönyveket és Méliusz Péter zsoltároskönyvét. Az 1658—1663. évi jegyzőkönyv lapjait összevagdalták, a kutatás számára teljesen használhatatlanná tették. Barta Boldizsár krónikája az egyetlen korabeli forrás a város e szenvedésekkel teli éveinek megismeréséhez. Debrecenben, a Református Kollégium könyvtárában egy példány található a krónika eredeti kiadásából, amely azonban hiányos. 1822-ben a Debreceni Magyar Kalendáriumban a következő ajánlást olvashatjuk: „Ezen krónikát, mely nyomtatásban az 1666. esztendőben adódott ki elsőben és amely igen emlékezetre méltót foglal magába, méltónak ítéltük, hogy a Debreceni Kalendáriumba, mind ezen esztendőben, mind pedig folytatás szerént a következendőkben, béhelyeztessük." Egészen 1831-ig tart a krónika közlése — az 1827. évi évfolyamtól eltekintve — folyamatosan. A Kalendáriom közléséből előttünk ismeretlen okok miatt az 1648-as és 1657-es diáklázadást, valamint a Szejdi sarcolását követő cívislázadást leíró részek kimaradtak. Szintén a Református Kollégium könyvtárában található egy nyomdahely nélküli nyomtatvány, mely közli Pósalaki János Caraffa sarcolásáról készült latin nyelvű emlékiratát. A kiadvány külön érdekessége, hogy a krónika szövege után tartalmazza a már említett 1666-os jegyzőkönyvi bejegyzést. A Rövid Chronica népszerűségére mutat a Debrecenben róla készített másolatok nagy száma, melyek kivétel nélkül a második kiadás előtt íródtak. A Debreceni Szemle 1939. évi áprilisi számában Molnár József a krónika két Hajdúnánáson fellelhető másolatáról tudósít. Az egyik kéziratos példány a benne található bejegyzés szerint 1768. június 19-én készült, ez alapján az egyik legkorábbi másolatnak tekinthető. A másik, Dr. Tóth Lajos ajándékából került a Hajdúnánási Református Gimnázium könyvtárába. E példány már később készült, mert a krónika szövegén kívül tartalmazza Pósalaki János emlékiratát, a várost pusztító nagy tüzek leírását és az Emlékeztető Láda szövegét, amelyet 1806-ban helyeztek el a Nagytemplom tornyának alapjába. A Molnár József által említett másolatok későbbi sorsáról nem tudunk. A Debreceni Református Kollégium könyvtára hat, a Déri Múzeum három, a Kossuth Lajos Tudományegyetem egy másolatát őrzi a krónikának. A kollégiumban található másolatok: R 125, 125/a, 125/b, 527, 527/2, 681/19.