Debreceni vagyonleltárak 1717-1848 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 9. (Debrecen, 1984)

Adattár - 12. Szűcs István tanyaleltára, 1833. november 10. - 12/1. Tanúvallomási jegyzőkönyv, 1834. április 30.

Tanúvallomási jegyzőkönyv 1834. április 30. Néhai nemes Szüts István ur successori részére halgatandó tanuk kérdőpontja arról, ha valyon? 1. Esméri é a tanú a kérdeztető successorokat, — esmérte é azoknak néhai édesattyát nemes Szüts István urat, és édesannyát nemes Böszörményi Mária aszszonyt, — nem külömben esméri é azoknak mostoha annyokat Molnár Mária aszszonyt, és honnan? 2. Tudja é a tanú, hogy a nevezett successorok, néhai édesattyának annak néhai első felesége, t.i. a successorok édesannya halálakor, mely 1831-ben történt, minémü fekvő, és ingó javai voltak. — Megvoltak é azok, mikor a kérdeztetők attya nevezett második feleségét elvette? 3. Nevezzen tanút? Első tanú Kántor János, ittvaló napiszámos, 38 esztendős, a felyebbi kérdésekre megkérdeztetvén vallja az l.-sŐ kérdésre: Én a successorokat mind magokat jól esmérem, mind pedig a néhai édesattyokat, és édesannyokat, mint akiknél napszámra dolgoztam, s részes takarójok is voltam, jól esmértem; —esmérem a mostoha annyokat s Molnár Mária asszonyt mint akinek idejébe már a néhai édesattyokat kotsisképpen szolgáltam. A 2-kra: Tudom, hogy a kérdéses időben megvolt már a nevezett successorok néhai édesattyának a Czegléd uttzai háza, a házbeli, pitvar, kamara, és udvarbeli eszközökkel eggyüt, melyeket első feleségével a kérdeztetők néhai édesannyával együtt szerzett volt, — a Csapókerti szőlleje, — az Halápi 7. bogjás kaszállója — és a Szepesi 5 1/2 nyilas földje a rajta lévő tanyaépületekkel eggyütt, — kivévén az aklot, — annak is már akkor fennállottak a falai, és minden megkívántatott, fa, deszka, s nád megvolt már ahoz szerezve. A mi az ingó javakat, nevezetesen a szarvasmarhákat nézi: Jól emlékezem reá, hogy a kérdéses időben a kérdeztetők néhai édesattyának az Ohaton számos marhája 83. darab volt, melyeket én hajtottam el a gulyáról is; és addig az ideig én viseltem gondjokat azoknak, mig a tehenésznek általadódtak. Ezen marhákról jegyzése is volt a kérdeztetők édesattyának, melyet onnan tudok, hogy a kérdéses időben azokból egy darab eltévesedvén, a jegyzéséből nézte meg, hogy melyik volt az. — A Szepesi tanyáján is voltak szarvasmarhái a kérdeztetők attyának; de azoknak számát nem tudom megmondani, hanem Ivány Mihály mostani Ohati csősz, aki azokat kihajtotta volt a gulyára, tudna azokról szóllani. A mi a lovakat illeti: voltak a nevezett successorok néhai édesattyának 9. darab járó, és 5. méneses lovai, — 2. Szekere, — 1. talyigája, —azokhoz való szerszámokkal, és ekekészséggel eggyütt; melyek a kérdéses időben hasonlóul mind megvoltak. Tudom, hogy voltak juhai, és setéssei is, de a számát azoknak nem tudom megmondani; — voltak apró marhái is felesen mind a tanyán, mind itthon. Az életre nézve: Tudom, hogy a kérdéses 1831-k esztendőben a kérdeztetők édesattyának míndöszve tiszta búzája 54. köböl — rozszsa 89. köböl, — árpája 145. — kölessé 61. — zabja pedig 57 köböl termett; ezt pedig onnan tudom,