Debreceni végrendeletek 1595-1847 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 8. (Debrecen, 1983)

Bevezetés

azonban már ennek a gyakorlatnak nyoma sem maradt. A következő évszázad végén pedig - az 1687. III. tc. alapján - statútumban mondotta kí a városi tanács, hegy a polgárok hitelesen csak a tanács kebeléből kiküldött esküdtek jelenlétében végrendelkezhetnek, minden más testamentum érvénytelen

6

. A városi tanács aztán egészen a XIX. század közepéig érvényt is szerzett a fenti határozatának, a városi autonómia egyik alapelemének tekintette. Debrecen város levétára feudáliskori végrendeleteit ,

.Testamenta" címszóval ellátva külön gyűjteményben őrzi s ez az 1518-1876 közötti időből 2745 végrendeletet foglal magába. Évszázadok szerinti megoszlása a következő :a XVI. századból 7, a XVII. századból 16, a XVIII. századból 1040 és a a XIX. századból 1682 végrendelet maradt ránk. A gyűjtemény HBmL IV. A. 1011/z. jelzetet viseli, összeállítása kronologikus sorrendben történt, segédletként jó időrendi és névmutató áll a kutatás rendelkezésére. A rendezés munkáját Herpoy Gálkor és Szabó István végezte. A végrendelet-gyűjteményről Herpay Gábor írt általános tájékoztatót még 1916—1917-ben

7

. Csaknem ezzel egyidőben Noszlopy Tivadar is közzétett egy rövid tájékoztató közleményt a debreceni végrendeletekről, de minden szakszerűségi igény nélkül

8

. A végrendeletek közül néhányat már korábban publikáltak

9

. Az Adattárban most 42 végrendeletet közlünk. Célunk elsősorban az, hogy a kutatás figyelmét ráirányítsuk a debreceni végrendeletekben rejlő kutatási lehetőségekre. Ezért úgy válogattuk össze a közreadott végrendeleteket, hogy időben és tematikailag keresztmetszetét nyújtsa a gyűjtemény egészének. A publikált források időbeli íve 1595-től 1847-ig terjed. Társadalomtörténeti szempontból fontos követelménynek tekintettük a teljes vagyoni skáia érzékeltetését, a foglalkozási sokrétűség és a végrendelkezők jogi státusa eredőinek és fejlődésirányának a bemutatását és nem utolsósorban, a társadalmi tudatra és mentalitásra vonatkozó adatgazdagság hangsúlyozását. A közölt források - egy kivételével - most kerülnek először publikálásra. Hatvani István már korábban közreadott végrendeletének újból való közlését különleges fontossága és a publikált szöveg hozzáférhetőségének nehézsége indokolja (17. sz. végr.). A szövegközlésnél zsinórmértéknek Benda Kálmán Magyar Országgyűlés Emlékek sorozatához a Századok 1974. évi kötetében kiadott szabályzatát tekintettük. A lehetőséghez képest viszonylagosan a teljes szöveg közlését tartottuk célszerűnek. A felesleges ismétlések elkerülése végett csupán a bevezetés és a záradék — ha nem is szószerint ismétlődő, de mégis - sztereotip jellegű szövegrészeit mellőztük a kiadásnál. Az érdeminek tekinthető tárgya6 Vonatkozó tanácsi határozat 1696-tói, a következő volt: ,,

Testamentarias civium dispositiones coram juritis e gremio senatus deputandis celebrandas esse, secum testamentaris et in judicio nuilius firmitatis consendas fore". HBmL. IV. A. 1011/a. Tanácsülési jkv. 1696. p. 412. 7 Herpay Gábor: i. m. Debreceni Közlöny, 1916. évf. 48. üzet 450-451., 1917. évi 3 füzet 19-21, 4. füzet 27-28, 11. füzet 80-81. I. 8 Noszlopy Tivadar: Végrendeletek Debrecen város levéltárában. Debreceni Közlöny, 1916. évf. 3. füzet 18-20 I. 9 Bölöni Sándor: Komáromi Csipkés György végrendelete 1663-ból. Századok, 1875. 275-281. I.; Zoltai Lajos közi.: Nemes Tholdi Pál végrendelete. Történelmi Tár, 1902. 582591. I., Hatvani István végrendelete Papp Károly közi.: Irodalomtörténeti Közlemények 1916. évf. 454—464. I.; Szeremlei Sámuel végrendelete és pótvégrendelete, valamint Szeremley József végrendelete Nagybákai Antal: Egy barokkori debreceni főbíró élete. Debrecen, 1942. 28-32, 33. 35-37. I.