Debreceni végrendeletek 1595-1847 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 8. (Debrecen, 1983)

Adattár - 9. Eszenyi István (Piac u.), 1737. november 2.

Hetedszer. Duli Jánosnak és Duli Györgynek s gyermekeinek adassék boltbeli jószágombul egy-egy vég közlandis posztó, azaz két vég szánakozásbul, nem tartozásbul, minthogy amit menyekkel, Duli Ilonával, első feleségemmel együtt kerestem, az a kuruc háborúban, futásokban és égésekben tőlünk elveszett és véle, a második feleségemmel Szűcs Annával együtt laktomban a kereskedés miatt, aminémü feles, közel 9 ezer forintokig felmenő adósságokban estem, azután utóbbi feleségemmel, Zemlényi Susánnával együtt lakásomban fizettem ki, és Duli Ilona feleségem holta után megmaradóit házi eszközöknek felét napámnak, Duli Jánosnénak kiadtam és kétszer 3—3 forintot készpénzt is adtam: hogyha azért a Duli atyafiak ezzel meg nem elégednének, a posztó se adattassák ki számokra. Nolcadszor. Néhai Eszenyi Borbála, Bonis Mihályné húgom számára vettem volt a diószegi hegyen egy szőlőt 154 forintokon, mellynek 100 forintját ugyan megfizették, a többivel penig maradéki most is adassak, azon 54 forintot nekik elengedem és ajándékozom; ugy amelly 50 forintal Bonis Imre számomra ados, mellyen szőlőt vett volt, és felét azon szőlőnek most is birja, azt is vegyék meg rajta a Bonis atyafiak és oszszák egyaránt magok között, melly adósságrul vagyon levél leveleim között. Kilenczedszer. A mi Eszenyi János öcsém uramat illeti: jólehet az édesanyánkkal, Eszenyi Mihálynéval a püspöki hegyen lévő ősi szőlőt, akkori püspöki oskolamesternek, Uzonyi nevűnek eladták, mindazáltal engemet emiitett, öcsémuram az ősi jószágokért perben fogván, nagy részért szánakozásbul és más emberséges emberek magok közbevetésére, alku szerint Ígértem ő kegyelmének, minden lehető jussát is belétudván, 300 forintokat, mellyet egy pénzig készpénzül kifizettem, azért a jó öcsémnek vagy maradékinak rajtam, vagy legatariusimon semmi keresete nem lehet. Tizedszer. A mádi nemes Zemplén vármegyében lévő Percze nevü szőlőmet, mellyet Eszenyi Bálintné ángyomaszszony két gyermekei, úgymint Eszenyi Susánna aszszonynak mostan tiszteletes Vecsei János ur házastársának és Eszenyi Mihálynak öt esztendeig való asztaltartásért és 200 forintig reájok tett készpénzbeli kölcségimért nekem adott, hagyom jelentett Eszenyi-szőlővel együtt, nemkülönben a házbul is 400 Rhénes forintokat. Tizenegyedszer. Itt Debrecenben Piacz utcában, napkeleti soron északrul a nemes város sercsapszékje, nyugotrul Harangi István ur háza szomszédságában lévő lakóházamat, a püspöki hegyen situalt Pontos és debreczeni kerti szőlőmet hagyom Eszenyi Susánna aszszonynak és gyermekinek, mindennemű ingó és ingatlan akármi nevel nevezendő és a legatumoktul megmaradandó jószágommal együtt Pataki György iffjunak, aki mintegy hat esztendőktül fogva körülöttem szolgálgat, adjon száz magyar forintokat és nemes Szeiemley Sámuel és Sz. Györgyi Péter uraméknak egy-egy gönczi püspöki magam szőleje borát. Tizenkettődször. Mindezekre rendelem és nevezem testamentomi dispositiomnak executorava tiszteletes Vecsei János kedves sógoruramat, ezen nemes szabad királyi Debrecen városában lévő reformata Ecclesianak egyik érdemes prédikátorokat. Mellynek állandóbb erősségére és hitelére ezen testamentomi rendelésemet magam kezem írásával és pecsétemmel megerősítettem az alább coromizált jó uraimék előtt. Költ Debreczenben 2,-da Novembris Urunk születésének 1737-dik esztendejében. Eszenyi István. Ccram me Samuele Szeremley Liberae ac Regiae hujus Civitatis Senatore et jurato Notario