Debrecen város magistratusának jegyzőkönyvei 1554-1555 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 5. (Debrecen, 1983)
mivel azokat ő ültette. — De a bírósági döntés nem engedte, hogy azokat a fákat abból a kertből elhordja, mivel azok a város földjén vannak, a házat a homokra építette. Feria quinta post Oculi (márc. 21. csütörtök) 593/2. Kalmár (Kalmár) Péter, néhai Torkos (Thorkos) Ferenc özvegye ellenvetésére a 13 forint miatt a feleletét elhalasztotta tizenötödnapra. 593/3. Torkosné (Thorkosne) özvegyasszony, Kalmár (Kalmár) Péterrel szemben, férje adóslevelét és végrendeletét, amelyből kiviláglik a 63 forint tartozás, amelyet Pétertől perel, tizenötödnapra mutassa be. Sabbato ante dominicam Letare (márc. 23. szombat) 593/5. Komplár (Complar) Márton törvény által megnyert 10 forint miatt, amit az anyja végrendeletileg hagyott neki, tizenötödnapra elégítse ki Mártát, Szűcs (Zewcz) Gergely feleségét. 593/6. A tanács törvény szerint elrendelte, hogy Deák Gyengő (Literátus Gingo) Összes hitelezői jelenjenek meg harmadnapon a jövő Szent György nap után, amelyen azok követelése szerint az örökséget felosztják. És a bíró úr meghagyta ötvös (Ethwes) Albertnak, hogy a Deák Miklós összes létezhető javait, tartozzék arra a napra előadni. Feria tercia post dominicam Letare (márc. 26. kedd) 593/8. Néhai Kalmár (Kalmár) Máté özvegye állítson tanúkat és bizonyítsa, hogy férjének nővérei annak javait hatalmasul és erőszakkal vették el tőle. Amaz asszonyok is tartoznak bizonyítani tizenötödnapon, hogy az önként és szabadon adta a kezükbe azokat a javakat. Feria quinta sequenti (márc. 28. csütörtök) 594/3. Szűcs (Zewcz) Ferenc, néhai Csaholyi (Chaholy) Balázs veje kijelentette és megnyugtatta néhai Csaholyi Balázs özvegyét, Annát és leányát, Katalint a 40 forint miatt, amelyet az említett Balázs végrendeletileg hagyott. Ehhez a 40 forinthoz még hozzátett 10 forintot, hogy később senki őket, sem utódait nem fogja háborgatni, felelvén minden testvére helyett, egyébiránt is olyan egyezséget kötöttek, hogy aki előbb találna meghalni, senki közülök más részt nem követel az őt megillető részből. Anna aszszony azonban veje javára semmire sem kötelezte magát a jelen