Debrecen város magistratusának jegyzőkönyvei 1550-1551 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 3. (Debrecen, 1982)

349/1. A tanács elhatározta, hogy akik disznót akarnak tartani, pásztoruk legyen, ne engedjék napszámra a piacon kóborolni, hogy az áros népeknek kárt okozzanak. Éjjelre pedig zárják ólba. Először a piacon és az utcákon hirdettessék ki, azután pedig, ha valaki e törvényt nem tartaná meg, annak az embernek, akinek kárt tett, szabad legyen a sertést megölni, ha kártételben kapja. 349/2. A kenyér felől azt határozták, hogy egy kenyérsütő se süssön csak egy, két, és három denáros kenyeret, de nem ezüst pénzben, azaz egy, két vagy három dénárral és fillér (obellus) ráadással számítva. Sabbato proxima ante festum Egidii (augusztus 29. szombat) 350/3. Szép (Zeph) Márton és szolgája János közti perben az az ítélet született, hogy János esküdjön meg arra, hogy az orvossága miatt nem döglött meg a lova, Márton pedig arra esküdjön, hogy Csegétől (a Ceghe) idáig mennyi kárt vallott és esküje után az ország szokása szerint kapja meg. Dominica proxima post decollacionis Joannis Baptiste (augusztus 30. vasárnap) 350/8. Király (Kyral) Demeter ügyét, tizennégy vég posztó miatt — amelyekért Sándor (Sándor) Györgynek tartozik — már néhányszor a törvényszék eldöntötte. Előrelátó emberek, Deák (Literátus) Gergely, Nagy (Nagh) Pál, Kalmár (Kalmár) István esküdtek közbejöttével, a bíró úr előtt az alábbi óvással és feltételekkel végződött és egyenlítődött ki, hogy Király Demeter négy vég posztóért minden köntörfalazás és időhúzás nélkül megfizet Sándor Györgynek. Ha erre a napra a fizetést elmulasztaná vagy bármi okon nem akarná, azonnal a peres eljárás során megállapított előbbi kötés szerint pervesztes legyen és a házból tartozik kiköltözni, őt abból ki lehet űzni. A jövő András napig (nov. 30.) ismét valamit az előbbihez hasonló feltétellel megfizet, e napon viszont, ha a fizetést elhanyagolná vagy nem akarna fizetni, ugyanazon módon és joggal, amint fentebb el van mondva, Sándor György a házat magáénak tekintheti. A maradék öt vég posztót 1552. márc. 6-ig, (ad primam dominicam quadragesimal sequentem) teljes egészében tartozik kifizetni, amint el is vállalta, hogy minden időhúzás nélkül fizetni is fog, azon harmadsorban is belefoglalt óvással, hogy ha a maradékok, azaz az öt vég posztó árát megfizetni a kitűzött napig elmulasztaná vagy teljesen nem akarná, ezekért is a fent írt óvás és meghozott ítélet értelmében házát elfoglalhatja, birtokolhatja és bírhatja, s ebben nem segít rajta a legkegyelmesebb földesurunk, vagy földesúrnőnk, avagy