Debrecen város magistratusának jegyzőkönyvei 1550-1551 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 3. (Debrecen, 1982)

321/3. Kovács (Kowacz) László eladta előttünk testvére, Nagy (Nagh) János házát Olajos (Olayos) Zsigmondnak 24 forintért, azzal a feltétellel, hogyha Nagy János hazatér és házát vissza akarja szerezni tőle, addig nem adja neki vissza és a házból sem megy ki, míg Kovács László a pénzét teljesen vissza nem fizeti. Hogy ezt meg fogja tenni, előttünk ígérte, és a mi beleegyezésünk bizonysága szerint meg is erősítette. Feria quinta proxima post dominicam Trinitatis (május 28. csütörtök) 322/5. Bátai (Bathay) János, Haller (—) Péter szebeni (Cibiniensis) polgár szolgája, kérte, hogyha lehet, tizenötöd napra jelenhessen meg azzal a kötelezvénnyel, amellyel az urának valamelyik elhunyt szolgája hitére kötelezte magát, hogy senkivel sem közli ura tudta nélkül, hogy urának pénzével szolgálatán kívül annak milyen kiváló cselekedetet tett, hogy tudta nélkül, Deák (Literátus) Miklósnak 300 forintot adott. Ha pedig tizenötöd napra nem tudna megjelenni, vagy kijönni, akkor más tizenötöd napra fog kijönni és megjelenni. Feria secunda proxima ante festum Antonii (június 8. hétfő) 323/1. Margworth, Hannes krakkói (Cracoviensis) Kádas (Kádas) Lukács javait zárolta 377 lengyel forint és 28 garasig, hogy mindenki más előtt megkapja. 323/3. Deák (Literátus) István visszakövetelte a szenátustól és a bíró úrtól a nyugtáját, amelyet Szentes (Zentes) Ferenc bírósága idején 75 forintról az említett bírónak adott, amely által kielégítettnek jelentette ki magát. De mivel a levél közte és a szenátorok között kötött megállapodások és egyezségek közé nem volt besorolva, a levelet bíró úr érvénytelennek ítélte és saját véleménye szerint azt mondotta, ha valakinek valami gyanúsága van, mutassa fel azt a levelet, és mint gyanús miatt indítson pert és a törvény folyása szerint adja elő gyanúját. 323/4. Tót Kalmár (Thot Kalamar) György vádjaival szemben, Ambo (—) Ferenc feleségét (Ambone) a bíróság felmentette és Kalmár (Kaimar) Györgynek minden vele folytatott perét az elveszítette és attói elállott. De mégis előadta, hogy a házától elvitt javait jogtalanul bírta és adott nekik szállást. Ha törvény sora úgy hozná, az asszonyt tolvajnak is mondaná. Mindezektől tisztes férfiak tanúsága szerint az asszony mentesült és neki a törvényes eljárás igazságot szolgáltatott. Kalmár Györgyöt magát pedig az asszony váltságával elmarasztalta. György ezzel elégedetlenül a földesúr székére fellebbezett.