Debrecen város magistratusának jegyzőkönyvei 1550-1551 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 3. (Debrecen, 1982)

A kiadvány sorozatunk újabb kötete a magistratusi jegyzőkönyvekben 1550. ápr. 24.—1551. nov. 19-e között található bejegyzéseket tartalmazza. A bíróválasztás szokása szerint a feljegyzéseknek 1552. április 23-ával kellett volna végződniük, a hiány okát nem tudjuk, csak sejtjük, az valamiképpen összefüggésben állhat az Izabella királyné lemondását és Erdélyből való távozását követő zavarokkal (1551. okt. 8. Lippa elfoglalása, dec. 17. Fráter György halála; az 1552 nyarán indult török hadjárat). Ezekre nézve a jegyzőkönyvek közvetetten utalnak, 1550-ben a repartició és 1551-ben a város által fogadott zsoldosok fizetése kapcsán (1551/52. 226/4. 229/8.; 281/1., 296/10. reg.). A következő, 1552/53. évi bejegyzések már bővebben tájékoztatnak — közelebbi időpontok megadása nélkül —, hogy a hadiesemények a város népét menekülésre, a magistratust pedig működése szüneteltetésére kényszerítették. Az itt tárgyalt időszakból származó feljegyzések bizonyítják, hogy a magisztrátus már nem kizárólag peres ügyekkel foglalkozik, mert a jegyzőkönyvbe általános, az egész város népét érintő határozatokat is feljegyeztek (vásárrend, kenyérár, sertések őrzése, 1551/52. évi 348/3., 349/1.—2. reg.). Valamivel határozottabban körvonalazható — mint az előbbi években — az igazságszolgáltatás és igazgatási szervezet, a bíró és esküdt társai viszonya, a bíró és a tanács ítélkezési illetősége, a peres eljárás módja (1550/51: 209/3, 211/3, 288/5, 232/1. reg.) A 21 hónapi bejegyzésekből ismerjük néhány esküdt nevét (1550/51: 207/5—6, 208/1, 229/8, 255/3, 282/4, 317/2; 1551/52: 347/4, 350/8. reg.). Utalást találunk arra is, hogy a város jövedelmeit a borbírák és vásárbírák kezelik és számolták el a főbírónak, aki ezekkel a tanács határozata szerint járt el (1550/51: 260/1; 1551/52: 348, reg.; 1550/51: 296/10. reg.). Éppen emiatt támadt is valami vita a főbíró és egyes esküdtek között. (1550/51: 289/8. 292. reg.) A tanács a bíróval együtt ítélkezik a fontosabb ügyekben, különben a tanács a fellebbviteli fórum a bíró által hozott ítéletek tekintetében. A céhek által hozott döntés miatt a peres fél a bíróhoz és tanácshoz fellebbezhetett (1551/52: 367/2. reg.). 1550. június 17-én hozott határozat a nemesi vagy egyéb kiváltságlevéllel bíró személy városbafogadásáról szóló rendelkezése azért lényeges, mert a későbbi századokban is, emiatt nem telepedhettek meg a városban olyan nemesek, akik a bíró és a tanács joghatóságát akár személyük, akár vagyonuk felett vitássá tehették volna. (1550/51:226/10. reg.). •