A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)

Tanulmányok - Szűcs Ernő: A „zsuzsi” Debrecen Városi Gazdasági Vasút története

neveztek el, ahonnan az igénylők már rövid úton hozzájuthattak a fához.

Az erdőről szólva mondhatjuk el, hogy hét különböző részre tagolódott, ezek közül homoki erdők: Guth, Nagycsere, Haláp, Bánk Savósguth, Monostor, Apafája, Nagyerdő, agyagtalajú: Ohat volt.

Ezekben a főbb előforduló fanemek: kocsányos tölgy, akác, nyár, fekete- és erdei fenyő, szil, amerikai kőris, amerikai dió, juhar. A XIX. századtól bevezetett vágásforduló tölgyesben 80 év, akácos és nyárerdökben 30 év. Évente 50 ezer űrmétert termeltek ki, ami a lakosság szükségletének 40 %-át fedezte.3

A vasútvonal mentén számos történelmi és természeti érték található a lombok alatt, amelyek vonzzák a történelmi és botanikus érdeklődésű turistákat. Csereerdő megállóhelynél, átmenve az országúton alig néhány lépés után az un. „ördögárok” 2000 évvel ezelőtt a szarmaták által épített földsánc rendszer egy rekonstruált szakaszát láthatjuk. Különösen szép természetvédelmi terület található a 30-as években emelt Erdészház közelében. Madárdaltól hangos tavasszal a martinkai megállóhelynél levő tölgyes. A Sámsoni úti megállónál néhány perces sétával elérhető a változatos szépségű homoki ősgyep. Hármashegy alj a után az 1977-es leállást követően a síneket rögtön felszedték /így jelenleg ez a végállomás/, ezáltal Guth ki van kapcsolva, holott három Guth is létezik /Nagy Guth, Kis Guth, Savós-Guth/. Az előző kettőnek az Árpád-korból származó templomának romjai megmaradtak. Zoltai Lajos múzeum igazgató már 1913-ban feltárta a romokat. Nagy /vagy Belső Guth/ templomának falából még több méter magas fal áll. Ez a templom téglából, egyenes záródású szentéllyel épült. Belső hossza 10,5 méter, szélessége 8,8 méter volt, melyhez később 2,9 x 4,7 m méretű sekrestyét is kapcsoltak.4 A Kis-, vagy Külső-Guth temploma félköríves záródású szentéllyel rendelkezik. Teljes külső hossza: 15,5 méter, külső szélessége: 7,10 méter, ehhez nem épült sekrestye. Ezt a templomot még a tatárjárás előtt emelték, míg a Nagy-Guth templomát később építették, de mindkét templom a

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI. 253

3 Budayné Kálóczi Ildikó: Élővilág a kisvasút mentén /Db., é. n./ és Csobai László: Debrecen sz. kir. város Gazdasági vasútjának /é. n./ 2-5. old.

4 Zoltai Lajos: Jelentés Debrecen sz. kir. város múzeumának 1913. évi működéséről és állapotáról/Db., 1914./