A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)
Tanulmányok - Tóth Péter: A jász kiváltságok
tásukra pénz követeljenek; elrendeli ugyanakkor, hogy a jászok továbbra is pontosan fizessék adójukat és állítsák ki az íjászokat, amit ha nem tennének, akkor a királyi tisztségviselők az elmulasztott kötelesség teljesíttetésére közéjük mehetnek és ők kötelesek azokat a teljesítésig tartani." - Egy hasonlóan gazdasági jellegű kiváltság 1473-ban négy szállás - Arokszállás, Négyszállás, Berény és Fényszaru - cenzusának a meghatározásáról és egy összegben való fizetéséről rendelkezik.11 12 Az utolsó kiváltságlevél 1512. június 6-án, Budán kelt és általa II. Ulászló király Ficsor György és Kovács István, valamint a többi jász kérésére a kapitányoknak és a többi jásznak adományozza a kegyúri jogot és a szabad plébános-választás jogát, amely kiváltságnak egyébiránt a jászok már korábban is a birtokában voltak13 Bíróválasztás és saját bírák előtti perelhetőség, általános vám- mentesség, beszállásolás alól való mentesség, az adó egy összegben való fizetése és szabad plébános-választás - csupa olyan kiváltság tehát, amelyek megszerzésére a korszakban a városi és mezővárosi polgárok törekedtek. Vagy másképpen fogalmazva: olyan kiváltságok, amelyek nem egy katonai feladatokat ellátó, harciasnak gondolt népcsoporthoz illenek. Joggal felmerülhet a kérdés: mi lehet az oka ennek az ellentmondásnak? A kérdést egyelőre nem tudjuk megválaszolni. Annyi azonban bizonyos, hogy a jászok éltek is ezekkel a kiváltságokkal: így például 1498-ban a jászberényi bírák átírták és kiadták az Ulászló-féle vámmentesség-megerősítést Farács Márton fia István pap számára,14 azért, hogy személyében, illetve jószágait és familiárisait illetően az ebben foglaltak szerint tudjon utazni; de 1645-ben is erre a kiváltságra, illetve ennek a II. Ferdinánd király által történt megerősí8 Tóth Péter: A jász kiváltságok 11 Átírja Mátyás király 1458. március 2-án. Kiadása: Gyárfás István, III. kötet, 110. sz. 13 Kiadása: Gyárfás István, III. kötet, 200. sz. Ezt II. Ulászló király is megerősítette 1492-ben. 13 Kiadása: Gyárfás István, III. kötet, 243. sz. - Amikor 1433-ban Zsigmond király kíséretében jászok eljutottak Rómába, ott öt plébániatemplom (Újszász, Szarvas, Kísér, Rassang, Ladány) és egy kápolna (Hímesegyház) számára kérvényeztek búcsúengedélyt: valóban úgy viselkedtek tehát, mint kegyurak. Lásd: Luksics, 1938. 219-220. és 222. sz. 14 Gyárfás István, III. kötet, 229. sz.
