A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)
Tanulmányok - Varjasi Imre: „Megszenvedték...” Adatok a XX. század második felének hajdúböszörményi áldozatainak, meghurcoltjainak történetéhez
ezek meg kipakolták a kertet, kamrát, padlást, amit még találtak elvették, követelőztek mindig, tyúk, liszt, paszúj, lekvár, zsír, uborka, sütöttek, főztek... ” Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI. 405 A Vörös Hadsereg árnyékában A II. világháborút követő években is nagyon sok sérelem esett a magyar lakosságon. Hasonlóan a nácik barbár emberiség ellenes cselekedeteihez a kommunizmus is tízmilliók életét követelte. Százmilliókét, pedig megnyomorította. Agyonhallgatott népesség cserék, a kitelepítések a gulágok, a munkatáborok, a B-listák, a kuláküldözés és felsorolni is nehéz mi minden embertelenség történt hazánk huszadik századi történetének második felében.. Hajdúböszörményben kezdődött mind ez a Vörös Hadsereg 1944. október 22-i bevonulásával. A „málenkíj robotra ” elhurcolt honfitársaink számát pontosan még ma sem tudjuk megbecsülni. Ismerünk olyan esetet, amikor apa és gimnazista fia nem tért vissza soha. Az édesanya így idézte fel a történteket: ,J~fiába sírtunk, könyörögtünk, csak terelték őket kifelé puskával, kit a házból, kit az udvarból, egy szál ruhában, élelem nélkül, úgy, ahogy éppen voltak: ... Vártuk reszketve, mikor engedik őket haza, de mondták az emberek, hogy nem maradtak Böszörményben, kihajtották őket a városból másfelé.”15 Azt, pedig csak a személyes visszaemlékezésekből tudjuk pontosan, hogy a gulagokra elhurcoltak milyen borzalmakat éltek át. Mi sem jellemzi jobban az áldozatok pontos számának meghatározásának nehézségeit az az eset is mely a közelmúltban jutott tudomásunkra. Az anyakönyvekbe viszonylag pontosan bejegyezték az elhunytak halálának okát. így történt ez 1944 tájékán is. Kutatásunk során fény derült egy furcsa esetre is. Hadházi János György köztisztviselő és felesége Hadházi Jánosné (Bíró Sára) Árpád utca 63. szám alatti lakosok az anyakönyvi bejegyzés szerint önakasztással vetettek véget életüknek. '' Nyakas Miklós im. 37.p.
