A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)

Tanulmányok - Tóth Agnes: Pillanatképek a debreceni M. Kir. Középiskolai Tanárképző Intézet történetéből /1925-1949/

1940-ig. Ekkor hívják a debreceni egyetemre, ahol a klasszika filoló­gia nyilvános rendes tanára 1950-ig. Az 1946/47-es tanévben a Böl­csészettudományi Kar dékánja. Görög és latin filológiával, középkori latin nyelvészettel foglalkozott. Meghalt 1964-ben. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI. ___________ 391 D r. iVIilleker Rezső 1887-ben született Versecen. A budapesti egyetemen, földrajz­természetrajz szakon tanult. Egyúttal a párizsi, berlini és göttingeni egyetem hallgatója. Bölcsészdoktori oklevelét Budapesten kapta 1910-ben. Expedíción vett részt Grönlandon, Izlandon (1909) és Kisázsiában. Tanársegéd Budapesten és Göttingában. A debreceni egyetemen a földrajz nyilvános rendes tanára (1914-1945), a Földrajzi Intézet és a Meteorológiai Intézet igazgatója. Településföldrajzi és regionális földrajzi kutatásokkal foglalkozott. A debreceni egyetem bölcsészettudományi karának dékánja 1921/22, 1930-33 és 1941/42. tanévekben. A főiskolai testnevelés és sport miniszteri biztosa (1940- 42). Megszervezte az ország első nyári egyetemét Debrecenben, ennek igazgatója is volt 1927 és 1944 között. A Magyar Földrajzi Társaság titkára, majd elnöke. A Tisza István Tudományos Társaság, az Orszá­gos Természettudományi Tanács tagja. 1945-ben, Budapesten hunyt el. Dr. Mitrovics Gyula 1871-ben született Sárospatakon. Gimnáziumi tanulmányait Sárospa­takon, egyetemi tanulmányait pedig Budapesten, Bécsben, Berlinben végezte. Egyetemi tanulmányai végeztével meghívják Sárospatakra, a református gimnázium tanárának, ahonnan kilenc év múlva a miskolci Tóth Pál Leánynevelőintézet élére kerül. Innen a debreceni Kollégium bölcsészettudományi fakultásának filozófiai és neveléstudományi tan­székére hívják. A debreceni egyetem megindulásakor az egyetem ne­veléstudományi tanszékének vezetője lesz. 1932-ben a debreceni Kö­zépiskolai Tanárvizsgáló Bizottság élére kerül. Megírja a magyar esz­tétikai irodalom történetét, megszervezi a Magyar Esztétikai Társasá­got, megindítja az Esztétikai Szemle című folyóiratot. Gömbös Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom